Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

462 Szászhelyi Pál—Varsa Ferenc szállító uszályt a mély kimosásban egészen a kőgát tengelyéig be lehetett vontatni, és közvetlenül az uszályból lehetett az építőkövet elhelyezni. A munkákat a bajai Vízügyi Igazgatóság irányította, a kőgátat honvédségi és polgári munkaerő építette, a földmunkákat a Betonútépítő Vállalat gépesítéssel végezte. d) A Haja körüli szakadások elzárása (15-19 és I). Baja város belsőségében a Vöröshíd beszakadásával (15) a mögötte levő posványosi körtöltés (16) is átszakadt, és a város mélyebb keleti felét elöntötte az ár. A város biztonsága érdekében a régi medret közvetlenül a beszakadt híd mögött kőgáttal, a híd előtt pedig kőszórással áttöltötték. A posványosi körtöltésen támadt szakadást (16) földtöltéssel állították helyre. Az eredeti tengelyben készült elzárás koronaszélessége 5 m, rézsűjének hajlása 1 : 2. A mélyebb szakaszon .'5 m-es, a többi részen 1 m széles padkát hagytak. Mindkét elzárást a bajai Vízügyi Igazgatóság végezte, tehergépkocsin történő földszállítással és kézi erejű bedolgozással. A dunai fővédvonalon az 1. jelű, ún. békavári alsó töltésnyitás elzárása az eredeti töltéstengelyben, 4 m koronaszélességgel, 1 : 3 vízfelöli, 1 : 2 mentett oldali rézsűvel, 3 m széles padkával és 1 : 3 padkarézsűvel készült. A 19 jelű ún. békavári felső töltésszakadás ideiglenes elzárása a kopolyát megkerülő, földből készült körtöltéssel történt. A körtöltést mind a töltés előtt, mind a mentett oldalon az eredeti töltésbe kötötték. A töltés előtti régi holtág medrét a hullámtéri magaspartig két helyen kőgáttal töltötték fel (4. ábra). A I és 19 jelű nyílás elzárásának gépi munkáit a bajai Vízügyi Igazgatóság irányításával az Építésügyi Minisztérium Földmunkát Gépesítő Vállalata végezte. A dunavölgyi Főcsatornán a dunai kitorkollás közelében keletkezett 17 jelű szakadás elzárása az eredeti töltés méreteivel és padkával készült. A Siikösd és Nemesnádudvar községek közötti 18 jelű kisebb kopolyás szakadás ideiglenes elzárása a kopolyát és a kőszórásos fenékbiztosítást a mentett oldal felől kikerülve, földáttöltéssel készült. Ezeket a munkákat a bajai Vízügyi Igazgatóság készítette kordélyos és kézi munkaerővel. e) /I margitlaszigeti szakadások elzárása (l 14j. Az 5,3 km hosszon keletkezett 14 szakadás közül (lásd a 7. ábrán) az 1, 2, 4, 5, 11, 12, 13 és 14 jelűeknél nem alakult ki nagyobb kimosás. Ezeket tehát közvetlenül a töltés tengelyében azonnal véglegesen helyre lehetett állítani. A 3, 6, 7, <S', 9 és 10 jelű szakadásoknál azonban mély kopolya fejlődött ki (4. kép). Ezeknél már a kimosás megkerülésével, a hullámtéri oldal felől általában kőgáttal, a mentett oldalon földből készült körgáttal történt az elzárás. Kivétel a S és 9 jelű szakadás, ahol a két szakadást átfogva, egy körgát létesült, és a hullámtér felől a kőgát elmaradt, mert előtte még széles hullámtéri rész van a mederig. A Margittaszigeten az elzárási munka a többi munkahelyhez képest csaknem 3 hetes késedelemmel indult meg. Ennek oka részben az volt, hogy a víz innen vonult le legkésőbb, részben pedig az Építésügyi Minisztérium ide tervezett munkagépei késedelmesen és hiányosan vonultak fel. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság vállalatát, a Mezőgazdasági Vízi Építő Vállalatot kellett a munkákra kijelölni, amely a munka mielőbbi végrehajtása érdekében kölcsön-gépeket is alkalmazott. Az 10 jelű, legnagyobb kimosású szakadás elzárását legnagyobbrészt az Építésügyi Minisztérium Földmunkát Gépesítő Vállalata végezte. A felsorolt töltésszakadáson kívül a l'> és 11 jelű szakadás között többszáz méter hosszban a töltésnek csaknem fél szelvényét elmosta a víz. Ezeknek a meg-