Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Wisnovszky: Egy 60 m-es földgát 383 alulürítő szállító kocsik vittek a beépítés helyére. A homokliszt borító anyagot viszont hegybontó kotrók fejtették. A szállítási távolság 1,5 km-nél kevesebb volt. Egy hónap alatt 38 000 m

3 agyagot és 153 000 m

3 homoklisztet építettek be. Nagy súlyt vetettek a tömörítő munkára. Részben gumikerekes tömörítést, részben juhláb-henger vontatást alkalmaztak. A két tömörítő módszer összehasonlításakor e munkánál is a gumikerekes tömörítés mutatkozott eredményesebbnek. Gondot okozott a sziklába történő gátbekötés tömörítése, amit a szikláról vontatott juhlábhengerrel és kézi döngöléssel oldottak meg. Az építés folyamán vízáteresztöképességi vizsgálatokat is végeztek. A mérésre két egymás fölé helyezett vashordót használtak, amelyek közül a felsőbe vizet tettek, az alsóba a megfelelően tömörített talajmintát helyezték. A vízáteresztöképességi együttható agyagban к = 2,3 -Ю^

8 cm/s, homoklisztben к = 1,9 • 10

_1 cm/s-ra adódott. A betonmunkáknál ugyancsak takarékoskodtak az építők. 15%-os puzzolit helyettesítéssel és a víz — cement tényező megfelelő leszállításával költségmegtakarítást értek el anélkül, hogy a beton szilárdsága csökkent volna. Különös nehézséget jelentett, hogy kőolaj jelenlétével is meg kellett birkózníok az építőknek. Elsősorban az agyagmag alapjánál volt szükség a veszedelmes olajszivárgás megszüntetésére, amit cementtej-injektálással oldottak meg. A „zárófüggöny" előállítása során első ütemben 6 m mélységig fúrták az injektáló csöveket, majd egyes helyeken 18, sőt 36 m mélységig is lementek a második ütemben. Az olaj az építés egyéb helyein is okozott gondokat, ugyanis a fedőréteg eltávolítása után az altalaj felületén elég erős olajszivárgás jelentkezett. Többféle próbálkozás után száraz cementhabarcs-szórással tudták a szivárgást megszüntetni. Az ismertetett földgátépítésböl több tapasztalatot érdemes megjegyeznünk : Igen komoly építményeket lehet gondos munkával földből építeni és a vízáteresztő anyagot is bátran hasznosíthatjuk. Különösen az alapozás igényel a tervezés és az építés során nagy körültekintést. Nem közömbös az sem számunkra, hogy külföldön helyi erőforrásokból ilyen tekintélyes műtárgyak létesülnek. Nálunk is felmerült már olyan elgondolás, hogy a vízrendezések helyi jelentőségű munkáit saját erejükből valósítsák meg az érdekeltek. Wisnovszky Iván ELEKTROMOS ÉS MEMBRÁNANALÓGIA ALKALMAZÁSA A KUTAK HIDRAULIKAI VIZSGÁLATÁNÁL

1 628.11 : 532.5 Porózus talajba telepített függőleges tengelyű kútba történő talaj vízmozgás tengelyszimmetrikus háromdimenziós szivárgási folyamat. Ilyen természetű talajvízmozgás esetén a kút körüli egynemű, vagy különnemű talaj szivárgási szempontból tengelyszimmetrikus. Ha a szivárgási teret felülről nem határolja el vízzáró talajréteg, akkor szabad felszínű vízmozgásról beszélünk. Egynemű izotróp vízadó talajba telepített teljes kútnál — tehát amikor a kút a vízzáró feküig van lemélyítve — a vízmozgás a jól ismert Dupuit-íéle elmélettel jellemezhető : О r h- - h\= ín- (1) л -к r

0 ahol az 1. ábrán megadott jelöléseken kívül к a szivárgási tényező, Q a kút vízhozama, r a kút hatótávolsága. 1 Chong-Hung Zee, D. F. Peterson. R. O. Bock : Flow into a well by electric and membrane analogy. Proceedings ASCÉ, № 817., 1955 október, — 20 oldal, 11 ábrával és 2 képpel.