Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

26 Kézdi Árpád: n=n-h 23. ábra. Hidrosztatikus nyomás a csúszólapon Fig. 23. Hydrostatic pressure on the surface of rupture Ha a vízlebocsátás gyorsan történik, a talajvízszin süllyedése elmarad a szabad vízszin süllyedése mögött, s a csúszólap fölötti földtömegben még a vízlebocsátás befejeztével is jelentős piezometrikus nyomás uralkodik (/. 24. ábra). A (14) egyenlet szerinti biztonsági tényező értéke tehát jóval kisebb lesz, mert h értékei lényegesen nagyobbak. Gyors vízlebocsátás esetén a rézsű tehát még akkor is megcsúszhat, ha már számos alkalommal bekövetkezett a vízszin lassú lesüllyedése ésfelemelkedése. A legérzékenyebbek a homok és agyag közötti talajféleségek, a homokliszt, az iszap, különösen a lösz. A gyors vízlebocsátás során a rézsűben a szabad felületfelé vízáramlás indul meg, a talajvíznek esése van, ekkor pedig a szivárgás során a víz a talajszemcsékre nyomást, ún. áramlási nyomást fejt ki. Ennek iránya megegyezik az áramlás irányával és nagysága a szivárgás sebességével egyenesen arányos. Hatása a rézsű állékonyságára legmegbízhatóbban az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak hálózatával, az ún. áramképnek a megszerkesztésével határozható meg [7,16]. A gyakorlatban közelítő eljárások használatosak, amelyek az erőviszonyokról nagyság24. ábra. A csúszó tömegre ható erők gyors rendileg helyes képet adó vízlebocsátás esetén nak. így Ohde [13] az Fig. 24. Forces acting on the sliding mass in case áramlási nyomások eredőof rapid drawdown jének irányát a rézsűvel párhuzamosan veszi fel, és a rézsű egységnyi hosszára eső nagyságát az S = F sin ß (15) összefüggésből számítja (25. ábra), ahol F a csúszó földtömegnek a szivárgástérintett felülete. Terzaghi és Peck S irányát vízszintesnek tételezi fel (26. ábra)