Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
л 345 Salamin: A hóolvadásből származó belvízmennyiség gást gátló hatását növeli. A talajfagy fokát közvetlenül, talaj hőmérsékleti észlelések alapján, illetve ezek hiányában az olvadást megelőző időszak negatív hőmérsékleteinek megfelelő figyelembevételével állapíthatjuk meg [16]. III. A BELVÍZMENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA A hólé mennyiségek és a lefolyási tényezőnek ismeretében a belvízmennyiségek a szokásos módon, az összegyülekezés tanulmányozásával határozhatók meg |2, 11, 18]. Ebben a tanulmányunkban csak a legújabban elért eredményeket foglaljuk össze. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 50 vízgyűjtőterületre vízháztartási vizsgálattal megállapította [19] a belvízmennyiségeknek az ériékét, az esőzés, illetve az olvadás időtartamának a függvényében. Az adatfeldolgozás során 50 esztendő minden egyes mértékadó olvadására és esőzésére meghatározták a lefolyási tényezőt. Példaként bemutatjuk ebből a munkából a Kraszna folyó balparti vízgyűjtőjére megállapított, 50 évenként átlagban egyszer elért, illetve meghaladott belvízmennyiségeket megadó hatványfüggvényt : Q = 0,56 T 0' 5 1 ^ YP , (11) ahol q az 50 évenként átlagosan egyszer elért vagy meghaladott fajlagos л ízhozam l/s • ha-ban és T az összegyülekezési idő napokban. * A hóolvadásből származó belvízmennyiségek kiszámítása két jelentős feladat megoldását segíti elő : 1. lehetővé válik a belvízrendezés műveinek (csatornáknak, tározóknak, szivattyútelepeknek stb.) jobb, gazdaságosabb méretezése és 2. előre jelezhető folyamatosan a hóolvadásből származó belvízhozam és megoldható számos egyéb előrejelzési feladat is. * Kötelességemnek érzem végül, hogy hálás köszönetet mondjak mindazoknak, akik kutatómunkámat elősegítették. Kéri Menyhért az Országos Meteorológiai Intézet, Lászlóffy Woldemár és Ubell Károly a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Lády Géza és Iléder István az Erdészeti Kutató Intézet támogatásának biztosításával és tanácsaikkal, Lupkovich Bruno értékes lefolyási észlelési eredményeinek átadásával, Pichler János a hóészlelés megszervezésével a Mirhó —Gvolcsi belvízöblözetben, Réthty Antal a kutatómunkában közvetlen részvétellel és Ziegler Károly a Vízügyi Igazgatóságok hóészlelési eredményeinek átengedésével járultak hozzá az eredményhez. IRODALOM 1. Aujeszkg László — Bcrényi Dénes —Béli Béla: Mezőgazdasági meteorológia. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. 2. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség. — Vízügyi Közlemények, 1944/1 — 4. szám. 3. Chômiez К. : Prognozowanie wezbran roztopowych. — Gospodarka Wodna, 1954/4. sz. 4. Kéri Menyhért : A Hajdúság és a Nyírség hóviszonyai. — Az Országos Meteorológiai Intézet kisebb kiadványai, 20. sz. Buda[>est, 1947.
