Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

334 Salamin Pál Ez a példa mutatja, hogy a hőháztartási vizsgálat során kapott összesített eredményt is már 10%-ot meghaladó hiba terheli, az egyes napok olvadási folyamatának vizsgálatánál azonban a hibák ennél sokkalta nagyobb mértékűek" is lehetnek (például április 5-én a számított érték 10,5 mm, az észlelt érték 19,4 mm). A hőháztartási vizsgálat alkalmazásának nagy előnye, hogy a hőháztartást szabályozó egyes jelenségek hatása külön-külön is megállapítható. Például a hőháztartási vizsgálat során az olvadás és a párolgás hatása nemcsak együttesen, hanem egymással szembeállítva is tanulmányozható : nagy relatív nedvességnél a hóréteg 0 C° feletti hőmérsékletnél gyorsan elolvadhat, kicsiny relatív nedvességnél a hótakaró jelentős része párolgással tűnhet el, egyébként az előbbihez hasonló hőmérsékleti viszonyok mellett. A hőháztartási vizsgálat hátránya, hogy a hőháztartásban szereplő hőmennyiségek közvetlenül nem észlelhetők, csak közvetve határozhatók meg, aminek megfelelően hibával terheltek. További hátrányt jelent, hogy a vizsgálat a hólé további sorsáról, a hóban maradásáról vagy elszivárgásáról nem tájékoztat. b) A vízháztartási vizsgálat A vízháztartási vizsgálatnál [15—18 j a hóréteg által felvett és a belőle elfolyó vízmennyiségek egyensúlyát vizsgáljuk. A hóréteg víztartalma növekedhetik szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú csapadék (C) hullása következtében és a hóréteg hézagaiban levő vagy felületével érintkező levegő vízgőztartalmának a cseppfolyósodásakor vagy szilárdulásakor (c). Csökkenhet párolgás (P) és a hólé vagy az esővíz elszivárgása (E) útján. Ezeknek a mennyiségeknek az egyensúlyát az adott időegységre felírt vízháztartási egyenlet fejezi ki : С + с = P + E - (T

e - T

v) = P + E-10 (y

e v

e - y

v v

v), (4) ahol T

e, y

e, v

e a hóréteg víztartalma mm-ben, átlagos térfogatsúlya kg/l-ben, illetve vastagsága cm-ben a vizsgálati időszak elején, és T

v, y

v, v

v a hóréteg víztartalma, térfogatsúlya, illetve vastagsága a vizsgálati időszak végén. Ebben az egyenletben el kell hanyagolnunk a kicsapódó és az elpárolgó vízmennyiségek különbségét (c — P). E/eket a vízmennyiségeket ugyanis szabatosan ma még nem mérhetjük, és ugyanakkor első közelítésképpen az elhanyagolás megengedhető. А (с — P) különbség elhanyagolásával : С = E — 10 (y

e v

e — y

v v

v), illetőleg az elszivárgó víz mennyisége : E = C + 10 (y

e v

e -y

vv

v). (5) Az elszivárgó víz mennyisége számítható, ha az (5) egyenlet jobboldalának minden egyes tagja meghatározható. Vizsgáljuk meg a továbbiakban ezeket a tagokat.