Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Az árvízelőrejelzés tökéletesítése 327 2. A kapcsolatok szükség szerint magasabbfokú görbékkel jellemezhetők. 3. A különböző változók súlya azonnal kitűnik, amiért előzetesen dönthetünk elhanyagolásukról, vagy figyelembevételükről. (A korreláció számítás erre csak utólag ad útmutatást.) 4. A változók figyelembevételének sorrendjét fontosságuk szerint választhatjuk meg, tehát eljárásunkat a szükség szerint fokozatosan finomítjuk. 5. Bő adatanyag esetén a felhasznált adatok számát a pontok sűrűsödési helyein a pontosság sérelme nélkül csökkenthetjük. A 3—5. pontban felsorolt előnyök fokozottan érvényesülnek az azonos típusú faladatok tömeges megoldásánál, amikor több szelvényre kell előrejelzési segédleteket (grafikonokat) szerkesztenünk. Az 1. pontban említettek alapján viszont az egyszer megállapított összefüggések teljes vagy részleges érvényessége később bármikor egyszerűen ellenőrizhető. A magyarországi viszonyok között — rajzoló mércék hiányában — külön nehézséget jelent a levonulási idéik meghatározása. Az árhullámok vízáilásgörbéinek nagyméretű felrajzolása, illetőleg hosszabb folyószakaszok vízállásfeljegyzéseinek együttes grafikus vizsgálata ennek ellenére 2—3 órára pontos értékek levezetését teszi lehetővé [9]. V. Az előrejelzés további fejlesztése [10] Az előrejelzések pontosságának további fokozására a több felső állomás adataiból készült független előrejelzések grafikus összehasonlítása ad módot. A gyakorlati igényeket úgy kívánjuk jobban szolgálni, hogy az ún. főállomásokra készített előrejelzéseket egyszerű mércekapcsolatok alapján a közbenső állomásokra tovább visszük. Statisztikai adatgyűjtés indul meg továbbá annak megállapítására, hogy a mederből kilépő víz az egyes községeknek a hullámtérben fekvő különböző határrészeit a legközelebbi főmérce milyen vízállásainál, milyen sorrendben önti el. Ennek alapján terveket lehet készíteni arra, hogy miképpen lehet a nyári félév árvizei idején a hullámtéri termést megmenteni. Az árhullámok levonulása rendkívül összetett, igen változó folyamat. Az előrejelzést ezért nem lehet gépiessé tenni. Kell, hogy az, aki az előrejelzést készíti, a) jól ismerje a vízgyűjtőterület és a folyó mindazon viszonyait, amelyek az árhullámok levonulását befolyásolhatják, b) a hossz-szelvényben is figyelemmel kísérje az árvíz alakulását, és c) mindezek alapján — legalább becslésszerűen, előjel szerint, — olyan változókat is figyelembe vehessen, rmelyeket számszerűen nem lehet jellemezni. Ezeknek az „imponderábilis" tényezőknek figyelembevétele szempontjából igen fontos az egyes árvizek során kiadott előrejelzések utólagos elemző bírálata, és a tanulságok írásbeli rögzítése. 1 Enélkül éppen a legsúlyosabb, ritkán előforduló árvizek során szerzett személyes tapasztalatok mennek veszendőbe, mert alig van rá eset, hogy egyazon folyón, ugyanaz a személy egész szolgálati ideje alatt két, vagy éppenséggel több rendkívüli árvizet érjen meg. IRODALOM 1. László/fii Woldemár : A magyar vízrajzi szolgálat 70 éve. Lásd: lieszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 19.Ï 4. évi munkásságáról. Szerkesztette Ihrig Dénes igazgató. Budapest, 1955. A további történeti adatok is ebből a tanulmányból valók. 2. Apollov, B. A. : Gidrologicseszkie informácii i prognozü. Moszkva. Gidrometeoizdat, 1945. .'Ï. Bellacasa, D. Xarciso Púig, de la: Kl Servizio Hidrotécnico en Húngria. Madrid, 1914.