Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
Az árvízelőrejelzés tökéletesítése 319 talati összefüggésekre támaszkodunk, vagyis a H a t — j (H f o) összefüggést keressük. Mivel a baloldalon mindig a t idő múlva várható, a jobboldalon pedig a 0 időpontban észlelt értékek szerepelnek, az idő-indexek általában elhagyhatók, es a szóbanforgó függvényt az egyszerűbb Я а = /(Я /) (1) alakban írhatjuk. Hosszabb — különösen síksági — folyószakaszon figyelembe kell venni a két szelvény közötti mederszakasz pillanatnyi teltségét, ami legegyszerűbben az alsó szelvényben a felső tetőzés időpontjában uralkodó H a o vízállással történhetik. Ebben az esetben tehát H; = l(H pH a o). (2) A tározóhatás erősen függ az áradás hevességétől is, amelyet — szükség esetén — a felső mércén a tetőzést megelőző At idő alatt bekövetkezett AHf vízállásváltozással jellemezhetünk. Hosszú szakaszokon célszerű lehet még egy közbenső mérce H k 0 vízállásának számbavétele is. Feladatunk tehát a H a = / (H f, AH f, H a o) (3a) vagy a H a = / (H f, AHf, II k 0) (3b) négyváltozós kapcsolat megoldása. Ha mellékfolyó torkollik be a két szelvény közt, ezt is számba kell venni, elvileg olyan szelvényének H m o vízállásával, amelyből ugyanannyi idő alatt érkezik le az alsó szelvénybe a víz, mint a főfolyó felső szelvényéből. Vízállások helyett esetleg a vízhozamokkal dolgozunk. Ez különösen több mellékfolyó esetén előnyös, mert vízhozamuk összege (E Q m) egyetlen változóval helyettesíti a csak minden mellékfolyóra külön-külön számbavehető vízállásadatokat. A kapcsolat ebben az esetben H a =/(Я / (Я т), (4«) ill. ha több mellékfolyóról van szó, célszerűbben H a = / (Hf, Z Q m) (Щ és ha a meder teltségét is figyelembe kell venni : H a = f(Hf,ZQ m,H a o,AH f) (4c) b) A tetőzés várható időpontjának előrejelzésében elvileg ugyancsak többváltozós összefüggésekre kellene támaszkodnunk, különösen nagy síksági folyóinkon, ahol a meder pillanatnyi teltsége és az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása miatt a vízszínesés, és vele az árhullámok levonulási sebessége, tág határok között ingadozik. Első közelítésre azonban megelégedhetünk a levonulási idő kétváltozós kifejezésével t = l(H f) (5)
