Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Viziutaink jég- еъ gázlóviszonyai Я 09 emelkedésével a rosszasági mérték fokozatos csökkenése jár együtt : itt a csapadékos időjárás éreztette erős hatását. 1940-től az évi középvízállás fokozatosan csökken és ennek a rosszasági fok fokozatos növekedése lett a következménye. De az 1940 után következő pontok közelebb esnek a függőleges tengelyhez, mint az 1940 előttiek, ami arra vall, hogy a hordalékban szegényebb kisebb vizek nagyobb esésük folytán mélyítették a gázlókat, másrészt a harmincas évek elejétől rendszeresen végzett folyószabályozási és fenntartási munkálatok is kezdték éreztetni kedvező hatásukat. így pl. a közelítően azonos középvízálláshoz tartozó 1936. és 1944. évi rosszasági mértékek közt a kisimított vonalon kerek 200 dm • nap a különbség az utóbbi év javára ! Ma a gázlókban a mederfenék változatlan maradna, a gázlómélységek arányosan követnék a vízszínek változásait, azaz köztük egyértelmű függvénykapcsolat állna fenn. X. ábra. A felső-dunai gázlós szakasz 1935. évi csúcsgázlómélységeinek és a velük egyidöben észlelt pozsonyi vízállásoknak gyakorisága és tartóssága. A gázlók viszonylagos jóságának jellemzésére a 100 T

g/T

v (%) értéket használjuk * Abb. 8. Häufigkeit und Dauer der Spitzenfurttiefen der Oberen Donau im Jahre 1935 und der gleichzeitigen Wasserstände am Pegel Bratislavii. Als Gütegrad gilt die Kennza hl 100 t,'T

v