Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa Jeges árvizeknél a torlaszok kialakulására és várható megindulására vonatkozóan aligha tehet határozott kijelentéseket az előrejelzési szolgálat. Itt a helyszínen védekező mérnök feladata a véleményalkotás. Befejezésül a szigetközi dunaszakasz árvízvédelmével kapcsolatos sürgős tennivalókra hívta fel a figyelmet. Tory Kálmánnak a II. ülésszakon elhangzott előadásából kitűnt, hogy a Duna medre ezen a szakaszon az elmúlt 50 évben kereken 1 in-rel megemelkedett és, hogy az árvízszín emelkedése meghaladja a kis- és középvizekét. Mivel az anyameder az árvíznek csak kb. 50%-át vezeti, a mederváltozások vizsgálatát — amely eddig az anyamederre szorítkozott — az egész árvízi mederre ki kell terjeszteni, és megoldást kell találni az emelkedés mielőbbi megszüntetésére, ill. korlátozására. BOKOR MIHÁLY (Mélyépítési Tervező Vállalat): Az árvízvédelmi munkákat irányítók számára a várható vízállások mellett — különösképpen a Tiszán — fontos volna a hullámverést kiváltó szélviszonyok előrejelzése is. A hullámverés elleni védekezés nagy mennyiségű anyagnak igen rövid idő alatti bevetését kívánja meg. A töltéseken való közlekedés ilyenkor többnyire rendkívül nehéz, ezért különösen fontos a kellő előretartással készülő és időjárás-előrejelzéssel kiegészített árvízi előrejelzés. Célszerű volna ezzel kapcsolatosan a hullámverésnek erősen kitett szakaszokon a hullámok magasságára vonatkozó megfigyelések rendszeresítése. A tiszai töltések egyes szakaszain — tapasztalat szerint — a hullámverés elleni 1 m-es biztonság minimumnak tekintendő. Ezt a biztonságot az 1% valószínűségű árvízszín felett is feltétlenül meg kell tartani. MARCSINKOV B. professzor (Bulgária) : A mértékadó árvízi hozamok meghatározására szolgáló valószínűségi görbék szerkesztéséhez a bulgáriai vízfolyások vízrajzilag jól tanulmányozott szelvényeiről is többnyire csak legfeljebb 20 éves adatsorok állnak rendelkezésre. Néhány hosszabb ideje észlelt szelvény adatanyagára támaszkodva összehasonlító vizsgálatokat végeztek mozgó átlagolással képzett 8 éves és a hosszú adatsorokból meghatározott statisztikai paraméterekkel. A 8 éves számtani átlagértékben 40 —50%-ig terjedő eltéréseket találtak. Az átlagérték és a variációs tényező hibája a végeredményként keresett vízhozamértékekben néha ellensúlyozta egymást, de voltak olyan esetek is, amikor a hibák halmozódtak. Tapasztalataik szerint ilyen rövid adatsorokról nem lehet a statisztikai paramétereket a gyakorlat kívánta pontossággal meghatározni. A megoldást a rövid adatsoroknak meteorológiai tényezők figyelembevételével történő meghoszszabbításában látják. A Grass&erger-módszerrel és a Pearson III. eloszlási függvények alapján meghatározott valószínűségi görbék jó egyezéseit — amire Károlyi Zoltán utalt — a bulgáriai vízfolyásoknál is tapasztalták. Az előadásból nem tűnt ki, hogy a tapasztalati valószínűségeket milyen képlettel számították. A bulgáriai vizsgálatok során háromféle képletet is kipróbáltak, és az a tapasztalatuk, hogy esetenkint kell mérlegelni, melyik képlet ad a kiegyenlítő görbéken jobban illeszkedő, kevésbé szóródó eredményeket. Dr. techn. KRESSER \V. (Ausztria) : Az árvízi előrejelzések megkönnyítésére az osztrák vízrajzi szolgálat Linzben távjelző berendezést tart üzemben, amely a Duna, Inn, Enns és Traun 6 vízmérceállomásának vízállásgörbéit rajzolja folyamatosan. Ez a távjelző berendezés, ill. az adataira támaszkodva készített pontos előrejelzés tette lehetővé, hogy az 1954. júliusi árvíz alkalmával a linzkörnyéki széles hullámtéren települt ipartelepek idejében biztonságba helyezhették veszélyeztetett berendezéseiket és a szabadban tárolt anyagokat. 1954 januárjában egy mesterségesen előidézett árhullám előrejelzési feladatait kellett megoldaniok. Passaunál 42 hajó gyűlt össze, amelyek az alacsony vízállás miatt nem tudtak lefelé továbbjutni. A mesterséges árhullámot az Inn három vízlépcsőjénél néhány órán át visszatartott víz hirtelen lebocsájtásával hozták létre. Az éjszaka 2 órakor elindított árhullám — az előrejelzésnek pontosan megfelelően — reggel 5 óra körül érkezett Passauba és a rostokoló hajókat sikeresen átsegítette a gázlós szakaszon. RAJCZI KÁLMÁN vízügyi főigazgató : Az árvízi előrejelzés vízügyi kutatásunk egyik legfontosabb fejezete. Á régebbi árvédekezéseknél a költségek közelítően 1/3 — 1/3 — 1/3 arányban oszlottak meg a munkabér, a szállítás és az anyag-