Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa ill. a Chézy-képlet figyelembevételével Végül Dçbski professzor paramétere, a mennyiség, ugyancsak arányos -—rel. J Fr Az, hogy ezekben a kapcsolatokban a Froude-féle szám szerepel, bizonyos előnyöket rejt magában, mert esetleg lehetővé teszi, hogy modellkísérletekkel ellenőrizhessük a mederváltozások törvényét. Ugyanakkor az, hogy — bizonyos elhanyagolásokkal — csak a Froude-számtól függenek ezek a paraméterek, kissé hátrányos is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hordalékmozgás és a mederváltozás nemcsak a nehézségi erőnek és a tehetetlenségi erőnek a hatására megy végbe. A további fejlesztés azért az is lehetne, hogy valami módon a Reynolds-számot is belevegyük a mederállandósági tényező képletébe. A mederállandóság szorosan összefügg a bordalékszállítással és a hordalékmozgató erővel. Ennélfogva a fejlődésnek egyik útja ezeknek a mennyiségeknek minél több tényezővel, minél alaposabban megokolt összefüggésekkel való meghatározása. Rouse H. egy igen érdekes értekezésében megadja a dimenzió nélküli mennyiségek függvényében, és nem térfogatban, hanem súlyban kifejezett fajlagos hordalékszállítást : g = cp ÍFr, Re, J, —, A e v' k [kg/m -s] 1, g m m / к amelyben e x a hordalékanyag, g pedig a víz sűrűségét, m a víz mélységét, dp a mértékadó szemátmérőt, ir g pedig a szemeloszlás szórását jelenti. Bár még nagyon messze vagyunk valamennyi tényező figyelembevételétől, ebben az összefüggésben már szerepelnek a legfontosabbak. Ennek ellenére még ma is a legtöbbször Du Bois egyszerű képletéből indulunk ki, és a legbonyolultabb kifejezésekben is meg lehet találni a Du Bois-féle kifejezéshez visszavezető utat. Giandotti, Meyer-Peter stb. képlete is erre vezethető vissza. A kutatók igyekeznek minél több tényezőt figyelembe venni. Így Meyer-Peter és társai kifejezésében már szerepel a mederérdesség is. Egy másik kérdés, amelyet számos kutató igyekszik különböző módon megoldani, a hordalékmozgató erőnek a keresztszelvényen belüli változása. A kérdés megoldására irányuló erőfeszítések közül kettőt mutatok be. Az egyik Leighly I. B. eljárása, amely trapéz- vagy hasonló szabályos szelvényű medrekre vonatkozik. Ha a vizsgált szelvénybe berajzoljuk az izotach, valamint — a maximális sebesség helyétől kiindulva — a sebesség-gradiens vonalakat (1. ábra), megállapítható, hogy mivel az izotach vonalak mentén nincs sebességváltozás, ami a hordalékmozgásnál különösen előtérbe kerül — a gradiens vonalakon át nem lévén sem vízcsere, sem momentumcsere —, súrlódási erő sem lép fel a mentükön. A Du Boisféle hordalékmozgató erőt tehát úgy foghatjuk fel, mint a két gradiens-vonal által elhatárolt területnek megfelelő hordalék súlyt. Ilyen módon a hordalékmozgató erőnek a mederpaláston való eloszlását megállapíthatjuk (2. ábra). Leighly azután igen érdekes eljárást dolgozott ki a hordalékmozgató erő eloszlásának megállapítására, és egy állandó medrű, trapéz-szelvénvű csatorna méretezésére vonatkozóan, amelyet Lane ismertetett a Vízépítési Kutatásügyi Szövetség 1951. évi Bombav-i kongresszusán.
