Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

16 Kézdi Árpád: s minthogy A" = c'l, z

l = RL/l, Ga RL - Tv z

2 = 0. V * 2 (8) z

2 maghatározásához ismernünk kellene a normális és nyírófeszültség megoszlásának törvényét az AC felületen. Minthogy a tangenciális feszültség az A és С pontban zérus — amint láttuk, ott egyirányú feszültségállapot uralkodik —, ha a csúszólap elég mélyen halad ahhoz, hogy a körszelet fölötti tömegnek a normális feszültség eloszlására való hatásától eltekinthessünk, jó közelítést kapunk, ha feltesszük, hogy az n feszültség a szegmens ordinátáinak megfelelő módon oszlik el. Így a támadáspont helyzete súlypontszámítás és nyomaték felírása alapján megkapható. Ha azt tesszük fel, hogy végig az egész íven n = const., akkor T

x ugyanott támad és ugyanolyan irányban, mint K, s így a Jáky-féle vektorpoligonális módszerhez, a súrlódási kör alkalmazásához jutunk. Bármely esetben z

2 = Rf (a

0) (9) alakban fejezhető ki, ahol a

0 az AC ív középponti szögének fele. A 13. ábrán bemutatott n eloszlásokra / (a

0) értékét Fröhlich (15) határozta meg. Az eredményül I Z2 I adódó képleteket s a — 1 mennyi13. ábra. A normálfeszültség csúszólapon való eloszlására vonatkozó feltevések Fig. 13. Assumptions relative to Ihe distribution of normal stress on surface of rupture ség számszerű értékeit a

0 függvényébena 14. ábra mutatja be. Leginkább a b jelű eloszlás feltételezése javasolható. Az a jelű eloszlást közelítésképpen használhatjuk, а с jelű eloszlás pedig akkor veendő alapul, ha az AC ívnem fut ki szabad felületre, hanem e pontokban jelentős hatású megtámasztás — leterhelés, vagy földgát — van. < A z, érték ismeretében most már az ismeretlen T

x erő kiszámítható : T = 1 X — Ga + — RL V