Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa Országunk sok részén, elsősorban a Dunántúl bányavidékein az a helyzet, hogy az ipari víz beszerzésénél nemcsak a vízrajzi kutatás primer érdeklődési körébe tartozó felszíni vizeket kell tekintetbe venni, hanem a mélyszinti vizeket, elsősorban a karsztvizeket is. Ennek oka egyrészt az, hogy a felszíni vizek az igények kielégítésére legtöbbször nem elegendőek, másrészt az is, hogy a bányászat — üzemének fenntartása érdekében — sok helyütt mind nagyobb és nagyobb vízmennyiségeket kénytelen a felszínre hozni. Vízigényes ipartelepeink tervezésénél egész sor olyan adatra van szükség, amelyet számunkra a vízrajzi kutatás nyújt. Megbízhatóan, hosszú évekre visszamenően, ismernünk kell azokat a vízfolyásoknak a vízjárását, amelyekből a vízellátást tervezzük. A vízjárási adatok mellett az ipari tervezés szempontjából nagy jelentőségű a technológiai folyamatban használt víz hordaléktól való előzetes megtisztítása. Ezért igen fontos és szükséges, hogy a vízfolyások hordalékviszonyairól minél nagyobb számú, minél hosszabb időre vonatkozó és kellően megbízható adatunk legyen. A telephely kiválasztásánál, a mély és magas építmények megtervezésénél igen fontos a talajvízszint időbeli változásának, valamint legmagasabb és legmélyebb állásának ismerete. De szükség van rá egyes esetekben az üzembe helyezés után is, különösen ott, ahol a vízellátás nem támaszkodhat túlságosan nagy tartalékokra. Csak néhány szóval említem meg, hogy az ipartelepek vízgazdálkodásában ugyancsak rendkívül fontos szennyvízelvezetés helyes megtervezésénél is jelentős szerep jut a vízrajzi kutatásnak. A minimális vízhozamoknak és tartósságuknak döntő része van abban, hogy milyen szennyvíztisztító berendezést kell a tervezőnek választania. Uj feladatként jelentkeznek az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban a közeljövőben felmerülő vízgazdálkodási kérdések, mint a rádió aktivitással fertőzött hűtő- és szennyvizek elvezetése, vagy iín. rádióaktív salakok, sugárzó anyagok ártalmatlan elhelyezése, hogy a környezetre még a talajvizek útján se hathassanak károsan. Külön kell szólnunk a sajnos még gyermekcipőkben járó vízienergia hasznos í t á s r ó l, amely iparág természeténél fogva a legszorosabban kapcsolatos a folyók vízjárásával. Az ezzel kapcsolatos feladatok közül csak példaként említhetem, mint a vízrajzi szolgálat adatain alapuló műszaki feladatot, a folyami vízierőmüvek tervezésénél szükséges duzzaszt á si görbék előzetes megbízható megállapítását, az ehhez szükséges vízszínrögzítéseket, a duzzasztás okozta talajvízszint-emelkedés, ill. oldalcsatornás erőműveknél a fellépő talajvízszinsiillyedés mértékének előzetes megállapítását, az ezáltal esetleg bekövetkező károknak becslését stb. Különösen fontos a vízierőhasznosítás létesítményeinél a pontos vízálláselőrejelzés. A néhány napos előrejelzés jelentőségét azonban energiagazdasági szempontból messze meghaladná a hosszú időre szóló előrejelzés. Ha ugyanis mód volna arra, hogy a vízhozamokat csak megközelítő pontossággal is néhány hónapra előre meghatározhassuk, lehetővé válna, hogy a vízierőművek gépi berendezéseinek nagy-javítását a kis vízhozamú időszakokban energiaveszteség nélkül hajtsuk végre, illetve az is, hogy a vízierőmüvekkel közös hálózatra dolgozó hőerőművek gépi berendezéseit a bővizű időszakokban tartsuk karban, amikor a vízerőmű kapacitása pótolja a hőerőmű álló gépeinek teljesítményét. Végül még egy kérdés, melynek végrehajtása ugyan nem a vízrajzi szolgálat feladata, de amelyben a közreműködése, eddigi tapasztalatainak, meglevő felszerelésének felhasználása célszerű és kívánatos. Ez megépült ipari vízkivételeink és vízerőműveink üzemvízmennyiségének mérése . Az ellenőrző mérések végrehajtása az erőművek feladata, de a mérési módszer kidolgozásához szükséges a vízrajzi szolgálat segítsége. Mindezekért az ipar azt várja a vízrajzi kutatástól, hogy az ipartelepek telepítéséhez és tervezéséhez szükséges vízrajzi adatok gyűjtését és kutatásokat fokozott mértékben folytassa, és folyamatosan terjessze ki az ország egész területére, továbbá biztosítsa az egyes ipartelepek működésének biztonságát szolgáló, illetve gazdaságosságát fokozó vízállás- és vízhozam-előrejelzések módszereinek a jelenleginél hosszabb időszakra terjedő és megbízhatóbb kidolgozását."