Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa A vízgazdálkodás és a vízrajzi kutatás természetesen kölcsönösen hatnak egymásra : amíg egyik függvényeként a másik fejlődésnek indul, az utóbbi fejlődése az előbbi számára nyitja meg a további fejlődés útját. Ha most ebben a szemléletben meg akarjuk határozni, hogy mik a vízgazdálkodás követelményei •a kutatással szemben, látnunk kell, hogy a vízrajzi munka számos olyan természeti jelenségre támaszkodik, amelyeknek megfigyeléséhez és rögzítéséhez hosszabb időre, évekre van szükség. Nem számíthatunk tehát arra, hogy a kutatásnak minden kérdés feltevésekor megvannak a megfelelő adatai, amelyek alapján válaszát megadja. Ezért a követelményeket vízgazdálkodásunk fejlesztésének perspektívájából kiindulva, bizonyos előretartással kell felállítani. Vízgazdálkodási tervezésünk alapja a vízkészlet megállapítása. A vízkészletet ma már olyan mélységig kívánjuk ismerni, hogy bármely helyen a rendelkezésre álló víz mennyiségi és minőségi adatai alapján tudjunk tervezni. Az a vízkészlet megállapítás, amelyet a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954 június végéig összeállított, területi bontásban is jó közelítő képet adott hazánk felszíni vízkészletének mennyiségérőt. Ezek az adatok megfelelő alapot nyújtanak az átfogó vízgazdálkodási tervezésekhez, ha a regionális tervezések a vízgyűjtőterület további bontását fogják is kívánni. A talajvizekre és a mélységbeli rétegvizekre vonatkozó feltárási eredmények azonban csak első kezdeti lépéseknek tekinthetők, és a feltárási munkákat ezen a vonalon mind elméleti, mind gyakorlati síkon — rádióaktív izotópok segítségével is — tovább kell fejleszteni. Ha a vízmérleg bevételi oldala kisebb a szükségletnél, a mérleg megjavításának egyik módja a víztározás. Hazánk vízrajzi helyzete és domborzati viszonyai miatt nálunk síkvidéki és dombvidéki tározási lehetőségek nyílnak. A s í к v i d é к i tarozásokra az öntözésben súlypontos Tisza völgyében kerül sor. A szikes talajú tározókban tárolt víz a sziksókat kioldhatja, és az öntözött területek talajának szerkezetét elronthatja. Ez a vízminőségi kérdés a síkvidéki tározók létesítésével kapcsolatban döntő jelentőségű, és sürgősen megvizsgálandó. Dombvidékeink egy részén az ipari-, sőt az ivóvízellátás is csak tározókkcd oldható meg. Dombvidéki tározási lehetőségeink feltárási munkáját éppen ezért fokozott mértékben kell folytatni. A hordalék minőségi jellemzője a víznek, de ugyanakkor morfológiai tényező' is. Nemcsak a duzzasztó és vízkivételi művek, tározók és csatornahálózatok üzeme szempontjából érdemel jigyelmet. A Felső-Dunán és a Hernádon a görgetett hordalék olyan mértékű mederemelkedést okozott az elmúlt évtizedekben, hogy nagy költséggel létesített árvízvédelmi töltéseink fokozatosan elveszítik biztonságukat. À folyó hordalékkal feltöltődölt szakaszán emelkednek az ugyanahhoz az árvízhozamhoz tartozó vízszintek. Ez részben az árvédelmi biztonságot csökkenti, részben pedig fakadóvizeket okoz a mentesített területeken, amelgeket költséges belvízszivattyúzással kell eltávolítani. A folyók hordalékszállításának vizsgálatára a folyószabályozási müvek helyes megtervezése érdekében is szükség van. A mederképző vízállások ^megállapítása a hordalékszállítással függ össze. Ismernünk kell tehát a vízhozamok és a szállított hordaléktömegek összefüggését, hogy vízimüveink üzemeltetésének gazdaságosságát megállapíthassuk, és csatornázandó folyóink szabályozási müveit helyesen tervezhessük meg. Ezért hordalékméréseink számát szaporítani kell, ki kell it erjeszteni a békésszentandrási és a tiszalöki b ö g é r e, és a j kutatás irányát a káros lerakódások kíküszöbj) lésének módszereire kell irányítani. Az iparosodás növekedésével együtt nő a vizeinkbe bocsátott szennyvíz menynyisége, amely egyes helyeken már nemcsak a halállományt, hanem a parti kavicsvizek minőségét is fenyegeti. Szennyvíztisztítási technológiánk hiánya, hogy a fenolos és cellulozetartalmú vizek tisztítására nincs megfelelő, megnyugtató eljárásunk. A kutatás feladata ilyen eljárást találni, hogy a folyók szennyezésének megakadályozására tett hatósági intézkedések tökéletes eredményre vezessenek.