Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

I. A megnyitó díszülés 263 A szabadságharc bukása utáni abszolutizmus, majd a feudalizmus és a kapitalizmus tespedési ideje alatt az Akadémiának ez a megértő, támogató munkája megszűnt vagy formálissá vált. Gyökeresen megváltozott azonban a helyzet az utóbbi években. Újjászervezett Akadémiánk széleskörű tevékenységet fejt ki valamennyi — köztük a hidrológiai — tudományos kutatás feltételeinek megteremtésérc. Népi demokráciánk 1952-ben az Akadémia javaslatára állította fel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, amelynek tudományos tevékenysége az Akadémia Műszaki Osztályának elvi irányításával és legfelsőbb ellenőrzésével folyik. Ezzel szervezetszerűen is biztosította a hidrológiai tudományos és kutató munka tervszerűségét. A népet szolgáló és a dialektikus materializmus biztos talaján álló szovjet tudomány példájára dolgozik az Akadémia az elmélet és a gyakorlat egységének megvalósításán, azaz a műszaki kutatásnak a népgazdasággal és a termeléssel való összekapcsolásán. A közvetlen kapcsolat megteremtése érdekében vontuk be az akadémiai bizottságokba — így a Hidrológiai F őbizottságba is — azokat az intézeti, hivatali és vállalati műszaki vezetőket, akik közvetlenül érdekelve vannak a tudományos feladatok megoldásában. így járult hozzá az Akadémia ahhoz, hogy a kutató intézetek új, korszerű eljárásai a mindennapi termelőmunka nehézségeinek leküzdésében azonnali segítséget jelentsenek. Az Akadémia közreműködésével a tudományos kutató munka mindinkább kollektív jelleget ölt. Csak így, a tudományos dolgozók együttes erőfeszítésével érhető et a bonyolult, több szakterületet érintő feladatoknak a népgazdaság által megkívánt legrövidebb határidőre való megoldása. Az országos jelentőségű hidrológiai és egyéb vízügyi kérdések megvitatására az Akadémia kongresszusokat és egyéb nyilvános üléseket rendez. így az 1951. évi Hidrológiai Kongresszuson hazai és külföldi szakemberek víz- és energiagazdálkodásunk egyes vitás kérdéseit tisztázták és programot adtak a további tudományos munka számára. Az 1952. évi Hidrológiai és Meteorológiai Kongresszusnak a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi kérdéseit tárgyaló hidrológiai előadásai átfogó irányítást adtak a mult évben már elkészült Országos Vízgazdálkodási Keretterv megvalósításához szükséges tudományos kutatások számára. De megemlíthetők a miskolci és a keszthelyi Hidrológiai Ankét, a Karsztvíz Ankét, továbbá a felolvasó és vitaülések is, amelyeken számos magasszínvonalú előadás és hozzászólás hangzott el. Az Akadémia tevékenységéhez tartozik a tudományos irodalom megteremtése is. Az ezen a téren mutatkozó fejlődés mindenki előtt tanúságot tesz hazai vízügyi tudományos életünk fellendüléséről. Az Akadémia egyik központi feladata a tudományos káderutánpótlás és a káderfejlesztés. Az akadémiai ösztöndíjasok és aspiránsok között szép számmal vannak képviselve vízimérnökök is, akiket önzetlen készséggel konzultálnak azok a vízimérnökök, akik tudásukkal anyagi- és erkölcsi megbecsülést jelentő tudományos fokozatot érdemeltek ki. Eredményeink nem tesznek önelégültté bennünket, hiszen tennivalónk még mindig bőven akad. Hogy csak a fő szempontokat említsem: az eddiginél még jobb feltételeket kell biztosítani a tudományos kutatás jövő feladatainak megoldására ; fokoznunk kell tudományos kutedó kádereink felkészültségét, végül meg kell szüntetnünk a tudományos kutató munkában is helyenkint még fellelhető öncélúságot, fokoznunk kell a kutatások tervszerűségét és az elért eredmények felhasználását." Az Akadémia főtitkárának megnyitója után RAJCZI KÁLMÁN vízügyi főigazgató emlékezett meg arról, hogy mit jelent a vízrajzi szolgálat és a hidrológiai kutatás munkája mind az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mind pedig az egész népgazdaság számára. Majd a továbbiakban ezeket mondotta : ,,A hidrológia, amely alig egy emberöltővel ezelőtt a ,,koefficiensek tudománya" volt, manapság már a fizikai földrajzra támaszkodva, a Szovjetunióban bevezetett komplex szemlélet alapján, rohamosan feji ő d i к . Mint ahogyan a fizika, a kémia és a biológia, ugyanúgy a hidrológia is a dialektikus módszer alkalmazásával került új megvilágításba. A hidrológiában ugyanúgy kimutatható, hogy itt is ugyanazok a dialektikus mozgási törvények