Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

246 Kisebb közleményeik, Két különféle hullám sebességének mérése esetén a fenti képletek segítségével az adott beton Poisson-féle száma is kiszámítható. Rezonanciarezgésszám-mérésnél a betonhasábra irányított ultrahang rezgésszámát addig változtatjuk, amíg a rezonancia jelensége fel nem lép. Ekkor a dinamikus rugalmassági modulusz : E

d = AP /» e, ahol l a hasáb hossza, / a rezonancia-rezgésszám. Ennek a módszernek előnye, hogy igen egyszerű és gyors. Hátránya viszont az, hogy csupán kis hasábok esetében (maximális hossz : 60 cm) alkalmazható, így kész építmények betonjának vizsgálatára nem használható. Mindkét eljárásban szerepel a g tényező. Az alábbi I. láblázat szemlélteti mennyivel kisebbek az ultrahanggal meghatározott dinamikus rugalmassági moduluszok a nyomókísérlettel meghatározott nullkezdésű rugalmassági moduluszoknál, ha az előbbieket térfogatsúlyokkal és nem fajsúlyokkal számítjuk. Igen fontos tehát, hogy a s tényező számlálójába a beton jajsúlyát tegyük. I. táblázat Keverési arány súly szerint <л Dinamikus rugalmassági modulusz kg/cm

1 Nyomókisér2 -я Л •яз ríz 5 П5 Cement "(j *> re о A tömörítés módja 5 re Í3 с A száraz, megszilárdult beton térfogatsúlya kg/dm

3 bÜ •о 1 -e Ы с térfogatsúly fajsúly lettel meghatározott nullkezdésű rugalmassági modulusz kg/cm

! < О QC Cement 0 1 > о и X alapján 1 2,39 3,56 308 500 338 000 409 000 D 1 6 0,4 vibrált 322 2 D 1 6 0,4 vibrált 322 2,39 3,48 295 000 323 500 379 000 3 1 6 0,95 csömöszölt 270 2,04 2,73 154 900 199 000 196 800 1 6 0,95 csömöszölt 270 4 2,05 2,Ti 155 600 199 000 198 800 A vizsgálatnál alkalmazott próbahasábok mérete 10 cm x 10 cm x 30 cm volt, fajsúlyuk egyaránt 2,62 kg/dm

3, térfogatsúlyuk azonban eltérő (lásd a táblázatot). A meghatározás alapjául az (1) képlet szolgált. Az ultrahang áthaladási idejét a hasáb hossztengelyében mérték. A vizsgálatkor a beton 7 — 8 napos volt. A vizsgálat előtt a hasábokat 24 óra hosszat szárítószekrényben szárították. A 3. és 4. hasábnak a fajsúly felhasználásával, ultrahang segítségével meghatározott dinamikus rugalmassági modulusza jól egyezik a nyomókísérlet alapján kapott rugalmassági modulusszal. Az 1. és 2. számú hasábnál az ultrahang és a nvomókísérlet segítségével végzett vizsgálatok közt egy nap telt el, s ez a beton néhány napos kora következtében számottevő eltérést okozott az összetartozó rugalmassági modulusz értékek között. Nyugat-németországi tapasztalatok szerint a homokos kavicsból készült betonok fajsúlya a szokott keverési arányoknál 2,60 és 2,65 kg/dm

3 között ingadozik, így a földszennyeződés figyelembevételével e értéke 2,65 — 2,70. Ha a fajsúlyt nem határozzák meg, e = 2,65-tel számolnak. Vasbetonszerkezetekben a hangsebesség a vasalás közelében nagyobb, mint a vasalástól távolabb eső részeken. Amíg ugyanis a hangsebesség az acélban kb. 5000