Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - IV. Szesztay Károly: Belvízmennyiségek meghatározása és előrejelzése csapadékból

Belvizek számítása csapadékból 219 A talaj víztartalmának mutatószámáról, melyet a megelőző 60 nap eső- és hóié-adatainak súlyozott összegezésével számítottunk, a továbbiakban még részletesen lesz szó. A 2. ábra alsó részén látjuk a talajvízállás és a lefolyó belvízmennyiség időbeli alakulását. A talajvíz felszínének a terepszinttől számított mélységet két kút (Túrkeve 320 és Mezőtúr 351) háromnaponkénti észleléseiből számítottuk. Az így kapott számérték természetesen nem jelentheti a talajvíztükör átlagos terepszint alatti mélységét, csak viszonylagos összehasonlításokra alkalmas. A talaj víztartalmának mutatószáma A naponkénti vízterhelés (eső -f- hólé) ismeretében számíthatjuk a további vizsgálatok legfontosabb alapadatát, a talaj víztartalmának mutatószámát. Ez a mutatószám a felszíni talajréteg nedvességi állapotát jellemzi. Természetesen igen jó volna, lia a lefolyási viszonyoknak ezt a legfontosabb elemét közvetlen észlelésekből ismernők. Kellően pontos, és kellő számú talaj nedvességmérési adat viszont legfeljebb kis kiterjedésű kísérleti területekről szerezhető be. A talaj vízzel való telítettségének számszerű jellemzésére ezért világszerte a megelőző időszak esőés bólé-adatai bizonyultak legmegfelelőbbnek. Nyilvánvaló, hogy a vizsgált időpont előtt néhány héttel vagy hónappal hullott eső a talaj pillanatnyi nedvességi állapotát sokkal kevésbé befolyásolja, mint a közvetlenül megelőző napok vízterhelése. A megelőző időszak eső- és hóiéadatait tehát súlyozottan kell összegezni és a súlyozási arányszám a vizsgált időponttól távolodva egyre csökken. A legmegfelelőbb súlyozási arányszámok évszakonként és területenként (talajfajtánként) változnak. A talajba jutó nedvesség a meleg nyári hónapokban sokkal gyorsabban elpárolog, mint téli időszakban, amikor a hótakaró és a talajfagy hatására a párolgás néha gyakorlatilag teljesen megszűnik. A növényzet hatása a talajból elpárolgó vízmennyiségre is hónapról hónapra változó tényező a megelőző időszak esőzési adatainak és a pillanatnyi talajnedvességnek a kapcsolatában. Ismeretes, hogy a talajpárolgás nagymértékben függ a talaj szerkezetétől és a talajművelési viszonyoktól is |17 |. A fentiekből megállapítható, hogy a talajnedvesség mutatószámának számítására tulajdonképpen hónaponként és területenként más és más súlyozási rendszert kellene megállapítani. A súlyozási arányszámok kiválasztásához a talajnedvességmérési adatok és a megelőző vízterhelési adatok esetenkénti, részletes összehasonlítása volna szükséges. Ilyen összehasonlításokra — talajnedvességészlelések hiányában. — legfeljebb kivételes esetekben gondolhatunk. A mérnöki gyakorlat a talajnedvesség mutatószámának számításában közelítő megoldásokra támaszkodik. A párolgási viszonyoknak évszakok szerinti változását — ami a felszíni lefolyási hányadot a talaj nedvességi állapotától függetlenül is számottevően befolyásolja — általában nem a talajnedvesség mutatószámának számításában, hanem a grafikus korrelációvizsgálat egyik további lépésében, külön segédváltozóként veszik figyelembe [9]. A fentiekből következik az is, hogy a talajnedvesség mutatószámának számítási képletét (a súlyozási arányászámokat) a vizsgálandó terület helyi adottságai 4 4