Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - IV. Szesztay Károly: Belvízmennyiségek meghatározása és előrejelzése csapadékból
BE L V ÍZ МЕЛ \ Y ISÉGE к MEGHATÁROZÁSA ÉS ELŐREJELZÉSE CSAPADÉKBÓL 1 (Módszertani tanulmány) SZESZTA Y KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa 626.861 : 551.48/. 5 A belvízrendezéssel kapcsolatos hidrológiai feladatok régen foglalkoztatják a vizimérnököket és a hidrológusokat. Hazai irodalmunkban Gillyén József 11907 j, Korbély József 11915], Kenessey Béla [1928], Németh Endre [1934], Lupkovics lírunó 11940 ], Gyalokay Miklós [1942], Bogárdi János [1944], Lászlóffy Woldemár [1953], Salamin Pál [1955] és mások foglalkoztak a kérdéssel. Az eddigi vizsgálatok közös jellemzője, hogy — a közvetlenül sürgető gyakorlati igényeket tartva szem előtt — a lefolyást tényező, a tárgykör kulcskérdése tekintetében viszonylag igen kevés támpont (külföldi viszonyokra megállapított képletek és táblázatok, szórványos hazai adatok) alapján általános érvényű megoldást kerestek. Az eddigi tapasztalatok és az újabb külföldi eredmények alapján megállapítható, hogy a lefolyási vizsgálatok terén nein remélhető rövid úton általános érvényű megoldás. A csapadék és lefolyás közötti kapcsolat közvetlenül csak azokra a vízgyűjtőterületekre (belvízöblözetekre) határozható meg, amelyekről megfelelően hosszú, és részletes észlelési adatsorok állnak rendelkezésünkre a csapadékra, a lefolyásra, valamint a hóolvadást és a felszíni összegyülekezést befolyásoló főbb meteorológiai tényezőkre vonatkozóan. IIa majd kellő számú „típus területre" ismerjük ezeket a kapcsolatokat, akkor gondolhatunk általános érvényű szintetikus összefüggések meghatározására. A lefolyási vizsgálatok során gyakran különválasztják a záporesőkből és a hóolvadásből származó árhullámokat. Belvízöblözetek esetében ez a szétválasztás nem célszerű (és gyakorlati végrehajtása is alig képzelhető el), mert éppen a jellemző belvízhullámok többnyire vegyes összetételűek. A lefolyási tényező vizsgálatakor tehát tulajdonképpen nem a csapadékadatokból, hanem az eső alakjában lehullott csapadékot és a hóolvadás által keletkezett vízmennyiséget (hólé) egyiittesen számbavevő vizterhelésböl kell kiindulnunk. A vízterhelés és a belvízmennyiség közötti kapcsolat legfontosabb befolyásolója a felszíni talajréteg nedvességi állapota az esőzés (ill. hóolvadás) kezdetekor. Jellemzéséhez — a talaj víztartalmára vonatkozó rendszeres észlelések hiányában — 1 Készült a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben. Igazgató: Ihrig Dénes, osztályvezető: Lászlóffg Waldemar. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának 1955. június 1-i ülésén elhangzott előadás.
