Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - III. Arany Sándor: Belvizek öntözésre való felhasználhatósága a tiszalöki öntözőrendszerben

öntözés belvizekikel 211 A szódaegyenértéket 53,0-val szorozva, a vízben levő lúgos kémhatású alkálisókat szódában kifejezve kapjuk. Ugyanezt 86,1-del szorozva a semlegesítésükhöz, tehát a víz „mészegyensúlyának" a beállításához szükséges gipsz mennyiségéhez jutunk. Valamely tetszőleges „s" szódaegyenértékű víz megjavításához szükséges gipsz mennyisége a 3. ábrán közölt nomogramból olvasható ki. Tegyük fel, hogy valamely szikes víz szilárd maradéka 300 mg/l lúgossága (L) 13,6 Wartha-Pfeiffer értékszáma (Sj) 8,8 szódaegyenértéke (s) 4,8 A szódatartalom 4,8 • 53=254,4 mg/l és a víz javításához szükséges gipsz mennyisége az elmondottak szerint : 86,1 • 4,8 - 413,28 mg/l 1000 m 3 víz javításához szükséges gipsz mennyisége kg 0 WO 200 300 i00 SOO I 600 700 SOO SOO 1000 1100 1200 130ь 1. Ш| 1|' й' |1| и| н Ь| Ilii ül, 4l| ÍM ^) l'|iilll|iii a| ^'i' ll | 4^i '|i N H|l l M l vl*IJi '' ll| Ml|ll> Í li H| >| Ц| 1 I|'l | I|llll| (lll ij l 0 12 3b 5 e \ 7 ö S 10 II 1? 13 H 15 • Szódaeggenértek [ m.en s \ 3. ábra. Nomogram a szikes víz megjavításához szükséges gipsz mennyiségének számításához. (Példa : lia a víz szódaegyenértéke s = 6,5, megjavításához 1000 m 3 vízre számítva X = 560 kg gipsz szükséges) Fig. 3. Nomogram for the determination of the quantity of gypsum required for the improvement of alkaline water, X = f(s) Ezek szerinl egy évi 8700 m 3 átlagos vízfogyasztású rizstelepen a víz meg­javítására kai. holdanként 35,9 q gipszre, vagy vele egyenértékű egyéb vízben oldható mészvegyületre volna szükség. Előbb említettem, hogy a gipszet a víznek közvetlenül az öntözött területre, illetve rizstelepre való bebocsátása előtt keverjük a vízbe. Erre alkalmas gépet kell szerkeszteni. A szikes vizek javításának módszerét az Országos Mezőgazdasági Minőség­vizsgáló Intézet debreceni talajlaboratóriumában adolt esetből k'folyóan dolgoz­tuk ki, s a gyakorlatban (a hajdúnánási rizstelepeken 1953-ban) bevált. Azóta egyebütt is alkalmazták. A vízjavítás részleteiben még nem tekinthető megoldottnak, mert nagyon sok kérdés vár tisztázásra. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az ugyanazon a területen alkalmazott megnövelt szilárd maradékú víz nein idéz-e elő a talajon valamilyen káros elváltozást. A kérdés eldöntéséhez szabatos kísérletekre van szükség. A folyamatok elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy éles különbség van egyrészt az árasztásos öntözés (amelyiknek sajátos esete a rizstermesztés) és a többi esurgalékvíz keletkezésével járó módszer, másrészt az olyan módsze­rek között, amelyekben nem keletkezik esurgalékvíz. Vízjavításnál a kalciumiónkoncentráció növelése következtében a talaj kicserélhető nátriumot ad át kalcium ellenében a víznek — tehát a víz szikesedik, miközben a talaj javul. A kicserélési folyamat következtében nátriumvegyületek­14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom