Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - III. Arany Sándor: Belvizek öntözésre való felhasználhatósága a tiszalöki öntözőrendszerben

öntözés belvizekikel 207 Ma a szikes talajjal érintkező víz összetétele olyan, hogy nátriumot ad át a talajnak, a folyamat közben maga javul, a talaj pedig szikesedik. Ha a tárolót jól építik meg, ilyen esetben a víz a talajon keresztül nem szivároghat el. Ha pedig a belvíz nem tartalmaz nagyobb mennyiségű nátriumvegyületet, a talajból vehet fel nátriumot és, ha oldható kalciumvegyület van benne, ugyanekkor kalciumot ad át a talajnak. Ilyenkor a víz szikesedik, a talaj pedig javul. A tiszalöki öntözőrendszer belvizeinek kalciumtartalma azonban csekély, viszont a szikesek rosszabb minőségűek annál, hogy a belvizek kalciumtartalma a talajt javíthatná. Tehát nem valószínű, hogy ennekfolytán a talaj áteresztőképessége gyakorlatilag javulna. így nem kell attól tartani, hogy a tárolt víz a talajon keresztül elszivárog, föltéve — hangsúlyozom —, hogy a gátakat jól építették meg. A szikes belvizek javítása A tárolt belvíz, mivel a legkülönbözőbb helyekről, a legkülönbözőbb mennyiségben fut össze és, mert tárolás előtt a vele érintkező talajból oldható vegyületeket, főképpen nátriumsókat vesz fel, állandó minőségi ellenőrzésre szorul. Vitathatatlan, hogy a belvizek összetétele nem állandó. Csapadékos időjárás és a téli csapadék olvadásának időszakában erősen hígított, míg nyáron töményebbé válik. Előzetes ellenőrzés nélkül nem szabad felhasználni. Ne felejtsük el, hogy szikes víz használatával a víz minőségétől függő ütemben, de évről évre fokozatosan előrehaladva biztosan elrontjuk a talajt. Az első esztendőben vagy esztendőkben esetleg nem látszik a szikesítő hatás. A következőkben viszont annál erőteljesebben jelentkezik, és az előidézett talajromlás néha szinte helyrehozhatatlan. A számos hazai példa közül a műszaki és gazdakörökben nagyon jól ismert derekegyházi öntözésekre hivatkozom. Az első évek feltűnően jó eredményeit a szomorú valóság, az öntözött terület elszikesedése követte. Szikes vízzel öntözve a kevésbé szikes területek nagyon szikessé válhatnak, a nem szikes talajok pedig elszikesednek anélkül, hogy a talajvíz szintje csak keveset is emelkednék, és a terület elszikesedésébcn a talajvíz sói résztvettek volna. A belvizek — és az alföldi kútvizek — felhasználásánál minden esetben elővigyázatosan, és a víz minőségi vizsgálata alapján megszabott feltételek szerint kell eljárni. A szikes vizeket — a szikes talajokhoz hasonlóan — ma már bizonyos körülmények között megjavíthatjuk és a mezőgazdasági termelés szolgálatába állíthatjuk. így a szikes belvizek egy részét javítás után akár öntözésre, akár pedig rizstermesztésre felhasználhatjuk. Természetes, hogy a vizeket csak akkor javítjuk, lia valóban szükséges, és másként — pl. megfelelő hígítással — nem lehet a vizet az említett célra úgy felhasználni, hogy a termelés eredményességét és a talaj állapotát ne veszélyeztetnénk. Minden olyan esetben, amikor a belvíz kevés oldott nátriumvegyületet tartalmaz és kifogástalan minőségű hígítóvizünk van, továbbá az öntözendő terület talaja is olyan, hogy a hígított, kevéssé szikes víz nem idézi elő káros változását, javítás — tehát a víz kalciumiónkoncentrációjának a növelése — nélkül használható akár öntözésre, akár pedig rizstelep üzemeltetéséhez. Ez azonban a ritkább eset. Arra nézve is vannak vizsgálatokon nyugvó adataink, hogy igen nagymérvű hígítással a csurgalékvizek ismételten felhasználhatók. A Hortobágy folyó vizét, amely a rizstelepek csurgalékvizének befogadója, Püspökladánynál időszakonként vizsgáltuk.