Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

Rézsűik állékonysága 23 Végül a harmadik módszer bizonyos, a földtömegben önkényesen felvett felületeket vizsgál, meghatározza, az ezen működő feszültségek alapján, a felületen bekövetkező törés, csúszás feltételét, és grafikusan vagy analitikusan megkeresi a felületnek azt a helyzetét, ahol a csúszási veszély a legnagyobb. E felület-alakok közül a legelterjedtebb a körhenger. Már jóval kisebb az alkalmazási területe a logaritmikus spirálisnak. Az ebbe a csoportba tartozó eljárásokat használja tulajdonképpen a mai tervezési gyakorlat. A legegyszerűbb a Jáky által [11 | javasolt vektorpoligonális módszer, mely az általános Coulomb-féle törési feltételt (t = n tg Ф + c) használja fel, és az egyensúly nyomatéki feltételének kielégítésével határozza meg azt a kohéziót, mely az állékonyságot még éppen biztosítja. 5. ábra. Az állékonysági tényező értékei Ф = Ö esetben Fig. 5. Values of stability factor in case Ф = 0 6. ábra. Frontard-féle ciklois csúszólapok repedezett agyagban Fig. 6. Frontard's cgcloidal surfaces of rupture in fissured clay A vizsgálandó rézsűt a 7. ábra tünteti fel. Kísérletképpen felvesszük az AC köríves szakadólapot, és vizsgáljuk az ABC földtömeg egyensúlyát. E földtömegre három erő hat : önsúlya, G, az AC csúszólapon fellépő К kohézió és a Q reakcióerő. A G erő nagyságát az ABC területnek a térfogatsúllyal való szorzata adja meg, támadáspontja az ABC terület súlypontja. Egy ds ívelemen működő elemi kohézióerő nagysága : dK = с ds. Ennek nyomatéka с R ds. Ha az elemi dK erők nyomatékát integráljuk, а К eredő kohézióerő nyomatékát kapjuk meg. Minthogy а К erő irányvonala, a kohézióerő egyenletes eloszlását feltételezve, az AC húrral párhuzamos, az említett nyomatéki feltételből meghatározható а К erő z karja. Vagyis Kz íz = j с R ds = с RL és minthogy К = cl (t az AC húr hossza), L