Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

196 Bélteky: Törpe vízművek sítani, célul a központi vízmű építését kell kitűzni. A negatív és pozitív artézi kutak nagy vízhozama folytán a központi vízszerzés nem igényelne nagy beruházási költséget. Szolnok város területén a fúrással való vízfeltárás lehetősége igen korlátolt és költséges. A rétegsor homokos tagjainak száma kevés és azok is apró szemcsézetűek. A legismertebb nagy kiterjedésű víztartó réteg 320 111 körül van, a kutak vízhozama azonban nem nagy. A szolnoki központi vízmű a Tiszából kapja a vizet megfelelő tisztítással. Ez a megoldás igen kedvező és nagy bővítési lehetőséget biztosít. Szolnok megye térképén (3. ábra) feltüntettem azokat a nagyobb összefüggő területeket, amelyeken azonos falusi vízellátást lehetne kialakítani a gazdaságosság szem előtt tartásával. Helyes volna hasonló tanulmányt készíttetni minden megyéről, mert így áttekinthető képet lehetne szerezni jelenlegi ellátottságukról, a szükségletről és a fejlesztés lehetőségeiről. Ezenkívül megyénként egy-egy minta törpe vízmüvei kellene létesíteni, hogy a gyakorlatban be lehessen mutatni a törpe vízműves vízellátás előnyeit és korszerű voltát. VI. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalva az eddigieket, arra vonatkozóan, hogy milyen legyen a törpe vízműves vízellátás megvalósításának a sorrendje, a következőket mondhatjuk. Törpe vízműveket kell létesíteni ott, ahol 1. a talaj szennyezettsége miatt egészséges ivóvizet csak a község területén kívül telepített kutakból lehet venni ; 2. a domborzati, ill. geológiai viszonyok olyanok, hogy egészséges ivóvizet adó kút csak a legmélyebben fekvő területen létesíi hető, amely lehet a község területén belül vagy kívül ; 3. a kutak vize kedvezőtlen vegyi összetétele miatt minőségileg kifogásolt és kezelésre szorul, és végül 4. a kis mélységből származó víz a mennyiségi és minőségi követelményeket nem elégíti ki, s jó ivóvíz csak nagy mélységből, tehát nagy költséggel szerezhető, azonkívül, ahol jó ivóvíz feltárása a fúrás nehézségei miatt igen költséges. Természetesen olyan községekben is építhetnek törpe vízművet, amelyek a fenti sorrendben nem szerepelnek az első helyek valamelyikén. A községfejlesztési alap lehetővé teszi, hogy a községek saját anyagi erejükre támaszkodva javítsanak ivóvízellátásukon és ha ennek érdekében törpe vízműves vízellátásra gondolnak, tervüknek örülni kell s nem szabad megakadályozni. Lehetnek a fentiekben fel nem sorolt szempontok is, amelyek gazdaságossá teszik a törpe vízmű építését anélkül, hogy a geológiai adottságok indokolnák, így pl. ha valamely községbe egy vagy több olyan intézményt telepítenek, melyeknek a vízellátását egyébként külön-külön kúttal és hidroforos berendezéssel kellenne biztosítani. Itt kell megemlítenem azt a feltétlenül helyes elgondolást is, hogy a szocialista mezőgazdaság falusi központjait, a gépállomást, termelőszövetkezetet és az állami gazdaságokat a községi törpe vízműről lássák el vízzel, lia a hálózattól való távolság ennek megvalósítását lehetővé teszi. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy elmaradottságunk az ivóvízzel való ellátottság terén megszűnjön és falusi lakosságunk minél nagyobb részét központi vízműből lássuk el egészséges ivóvízzel.