Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága
Törpe vízmüvek telepítése 181 kettő, fedezni tudja a teljes vízszükségletet. 2 Ezek a nagy vízhozamú kutak vi- szont a közkutas vízellátás keretében nincsenek kihasználva. A nagy vízhozamú artézi kutak építésének megoldása tette időszerűvé, hogy céltudatosan áttérjünk a falusi vízellátásnak a szétszórt közkutak helyett egy-két kútból táplálkozó központi vízművel való megoldására. A falusi ivóvízellátás új alapon való megoldásának gondolatát az 1953. évelején vetettem fel, és a javasolt megoldást törpe vízműnek neveztem el. 3 A hazai közvélemény és a kormányzat a törpe vízművek megvalósításának szükségességét és időszerűségét gyorsan átlátta, s ennek folytán a második ötéves tervben már nagyobb összeg van előirányozva törpe vízművek építésére. Ilyen körülmények között már is itt az ideje, hogy foglalkozzunk azzal a kérdéssel : milyen mértékadó szempontok szerint kell megindulni, hol és hogyan kell hozzákezdeni a falusi ivóvízellátás új alapon való megoldásához, ha tervszerűen akarunk rátérni a javasolt útra, vagyis a szétszórtan telepített közkutak helyett törpe vízművekkel kívánjuk fedezni a magyar falu ivóvízszükségletét. Ezt megelőzőleg azonban szükségesnek tartom, hogy meghatározzam és körülhatároljam a törpe vízmű fogalmát. II. A KÖRZETI, TÖRPE, VÁROSI ÉS CSOPORTOS VÍZMŰ FOGALMÁNAK ELVI ELHATÁROLÁSA A törpe vízmű a körzeti és a városi vízvezeték között foglal helyet. A körzeti vízvezeték fogalmát már ismertettem. Az elnevezés is arra utal, hogy ez a vízvezeték csak a település, a község egy-egy körzetét, tehát kisebb részét tudja ellátni ivóvízzel, és nem az egész települést. A törpe vízmű a körzeti vagy kúttársasági vízvezeték általánosabb és műszakilag sokkal tökéletesebb megoldása. Lényeges különbség a kettő között elsősorban a hálózati nyomást illetőleg van. A körzeti vízvezeték hálózatában a nyomás a pozitív artézi kút, illetve a vízadó réteg természetes hidrosztatikus nyomásától függ, az 1 atm-t tehát csak kivételes esetben éri el. A törpe vízműnél gépihajtású szivattyúval emelik ki a vizet a kútból és víztorony vagy hidrofortartály közbeiktatásával, vagyis mesterségesen biztosítunk olyan nagy nyomást (1—4 atm) az elosztó hálózatban, hogy a víz a hálózat legtávolabbi pontjára is eljusson. A törpe vízmüvet azért tartom általános megoldásnak, mert nemcsak pozitív, hanem negatív artézi kútból, sőt bővizű akna- és csőkútból is ellát ható, az alkalmazási területe tehát ebből a szempontból nincs korlátozva. Körzeti vázvezeték viszont csak legalább 5 m-re felemelkedő vizű pozitív artézi kútra építhető. Ilyen (0,5 atm) nyomása az elmúlt hat évben készített artézi kutak közül mindössze 7%-nak volt, 1 atm-nál nagyobb nyomása pedig csak néhány kútnak. A 0,5 atm-ás, tehát csekély hálózati nyomás a vízvezetékhálózat vízszintes kiterjedését is erősen korlátozza. Ha pl. 180 liter/perc vízmennyiséget, amely a 2 Lásd Bélteky Lajos: Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésénél és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára. (Vízügyi Közlemények, 1953. I. szám, 78. oldal.) 3 Bélteky Lajos: A falusi ivóvízellátás és korszerű fejlesztése. (Hidrológiai Közlöny, 1953. évi 5—6. szám, 194. oldal.)
