Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

öntözés ideiglenes csatornákkal 143 (i. Gépesített talajművelés, növényápolás Az ajánlott elrendezéssel biztosított táblaméretek lehetővé teszik, hogy a talaj művelést, vetést, betakarítást — az ideiglenes csatornák megszüntetésével — géppel zavartalanul elvégezhessük, mivel a láblaszélesség 260—600 m, a táblahossz pedig 400—800 m. Általában a nagy vonóerejű lánctalpas traktorokkal vontatott munkagépek is jó hatásfokkal üzemeltethetők. Külön kell vizsgálnunk a növényápolás kérdését, mert feltételezhető, hogy a viszonylag nagyméretű ideiglenes csatornákon az ápológépek nem járhatnak át. Hazai viszonyaink között a kapálásra (mint leggyakoribb növényápoló munkára) igényt tartó növények közül elsősorban a kukoricát és répaféléket öntözzük. A kísérleti gazdaságok gyakorlata azt mutatja, hogy a korai gépi kapálások megkönnyítése érdekében a barázdákat és ideiglenes csatornákat csak közvetlenül öntözés előtt ajánlatos elkészíteni. így az egész öntözőtábla gépi kapálása bolygatatlan talajfelületen, egységesen, jól elvégezhető. Ha így, a június hóban esedékes öntözés előtt készítjük el a barázdákat és ideiglenes csatornákat, az öntözés után a kukorica hirtelen úgy megnő, ill. a répa levélzete úgy elborítja a talajt, hogy újabb gépi kapálás amúgy sem volna — nagyobb kártétel nélkül — végezhető. Az öntözött kultúrák kisebb tenyészterülete miatt még a lófogatos kapálás is károkat okozhat, és többnyire csak gyemirtó kézi kapálásra van szükség. Ez utóbbi azonban a már erősen beárnyékolt talajon aránylag kevesebb munkát kíván. A fentiek alapján tehát a nagyméretű, géppel át nem járható, ideiglenes csatornák a gépi növényápolást általában nem zavarják, és így alkalmazásuk a jelölt elrendezés szerint nem jelent hátrányt ebtől a szempontból sem. Ha olyan növények öntözésére kerülne sor, amelyek öntözés után is lehetővé teszik és megkívánják a gépi kapálást, ennek végrehajtása úgy könnyíthető meg, hogy a viszonylag nagyméretű ideiglenes csatornák helyett kisméretű öntözőárkokat létesítünk, az előbbiekben megfelelő vonalazás szerint. Ezzel a szivárgási veszteségek megnőnek ugyan, de a gépi kapálás megoldható. Az ilyen növénykultúrák területe azonban országos viszonylatban elenyésző. Ezzel a kérdéscsoporttal kapcsolatban felmerül még a szálastakarmányok betakarításának a gépesítése is. Itt ugyanis nem célszerű az ideiglenes csatornákat a betakarítás időpontjában megsemmisíteni, mivel közvetlenül a betakarítás után újabb öntözésre kerül sor. A kísérleti gazdaságok gyakorlata azt mutatja, hogy — a sávválasztó terelőtöltések megfelelő elkészítése esetén — mind a kaszálógép, mind a rendforgató és felszedő gépek jól el tudják végezni munkájukat a sávokra keresztirányban is, tehát az ideiglenes csatornákkal párhuzamosan mozogva. Az ideiglenes csatornák a betakarítási munkákat ez esetben nem akadályozzák és a füves-szakasz tartama alatt nem kell őket megsemmisíteni. 7. Ideiglenes csatornák létesítése Az ideiglenes csatornák a bemutatott vázlat szerint az öntözőcsatornákra közelítően merőlegesek, de lehetőség szerint kis esésűek, a szintvonalakkal kis hegyes szöget zárnak be. Egymástól való távolságukat az öntözőelemek hossza szabja meg. Mivel az öntözőelemek hossza az adagolandó öntözővízoszloptól függ, elhelyezésük ugyanazon a táblán évenként változhat. Ennek megfelelően az ideiglenes csatornák tá11110