Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - V. Kisebb közlemények

) 2li Kisebb közlemények képlet segítségével (C és M mm-ben). Ez is a szerző korábbi munkájából [2] származó index szám. Az eredeti, teljes egyenlet, több tényezőt tartalmazott. A szerző az egy évben képződő hordalék mennyiségét az illető év legnagyobb vízhozamától tette függővé, ezen keresztül pedig az év С és M értékeitől, a többi tényező a vízgyűjtő egyéni jellemzője volt. Fenti alakjában a képlet természetesen nem ad évi hordalékmennyiséget, csupán index-szám, de azzal szoros kapcsolatban áll. Az index értékét a Gibraltar-gát megépülésétől számított minden évre meghatározták. Ezek folyamatosan összegezett értékeinek függvényében rakták fel a 4. ábrán a gát fölötti tározókban időszakonként mért hordalék-mennyiségek (feltöltődések) folyamatosan összegezett értékeit. Az erdőtüzek lefolyását az előzőekhez hasonlóan ábrázolták. A kettős összeg-görbe 1920 és 1931 közti szakaszának hajlása — mint kezdeti szakasz — 1,00-re vehető, bár már ez is tartalmazza korábbi erdőtüzek hatását. Az 1932 és 1933 évi erdőtüzek hatása a vonal iránytangensének növekedésében jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a relatív hordalék-képződés növekedett. Különösen észlelhető ez a tüzeket követő 8 év során, viszont a kilencedik és ezt követő években a relatív hordalékképződés csökkent. Ez feltehetően a növényzet regenerálódásának a következménye. Ha azt keresnénk, hogy átlagos erdőtűz-viszonyok között mennyi a hordalék-lerakódás, az előzőekben már ismertetett kiigazítások elvégzése lenne szükséges. Ha több zavaró körülmény (pl. több erdőtűz) egymásra halmozott hatását kívánjuk az egyes években szétválasztani, a kettős összeggörbék módszere nem ad azonnal tiszta képet. Pl. a 4. ábrán az 1931— 34-es szakasz még tartalmazhatja az Az így kapott számok azok a javító szorzók, amelyekkel az évi legnagyobb vízhozamokat megszorozva, átlagos erdőégési viszonyoknak megfelelő legnagyobb vízhozam értékek voltak számíthatók. Utóbbiakat a táblázat utolsó oszlopa tartalmazza. Ezek a kiigazított adatok már felhasználhatók statisztikai vizsgálatok céljaira. A 3. ábrán a Santa Ynez folyó gibraltari évi teljes vízszállításának (vagyis az ezzel arányos középvízhozamnak) egyöntetűségi vizsgálatát látjuk. Az ellenőrző adatsor itt a csapadékadatokból számított elméleti évi teljes vízszállítás, melynek képlete többváltozós korrelációszámítás eredményeképpen : Q = 316 C

0 + 30 C

1 - 84606 (2) Q a számított évi vízszállítás 1000 m

3-ben, C

0 a vizsgált év csapadékösszege mm-ben, C, pedig a megelőző év csapadékösszege, ugyancsak mm-ben. A 3. ábrán a' 2. ábrához hasonlóan vannak ábrázolva a leégett erdőterületek folyamatosan öszszegezett adatai is. A vizsgálatból megállapítható, hogy az erdőtüzeknek semmiféle hatása nincs az évi teljes vízszállításra. A 4. ábra я Santa Ynez folyó vízgyűjtőjében levő tározók feltöltődésének egyöntetűségi vizsgálatát tünteti fel. Az ellenőrző adatsor számítása most is a már bevezetett С és M értékekből 3. ábra. Az évi teljes vízhozamra (középvízhozamra) töl télit a az erdőtüzeknek nincs hatásuk ^ 6„ 4

[