Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - VI. Holló István: Árvízi tapasztalatok a városi víz- és csatornaművekkel kapcsolatban
74 Holló István tudható be, hogy a főváros ivóvize bakteriológiai szempontból kifogástalan volt, és csak a víz íze ellen voltak panaszok, amelyek augusztus elején, az erős klórozás megszüntetésével megszűntek. A szigetszéntmiklósi telepen, az ott folyó építési munkálatok védelmére, ideiglenes töltéseket építettek. De mikor az első, +7 m körüli tetőzést ígérő előrejelzés tévesnek bizonyult, és már + 8,10 m-es tetőzést jeleztek, fokozatosan beengedték a vizet az építési területre, mert megvédésére nem lett volna mód. A partvonalra telepített csáposkutak állandó üzemeltetése nagy erőfeszítéseket tett szükségessé, mert á kábel- és csőcsatlakozások bevezető helyeinek szigetelése nem bizonyult kifogástalannak. Ezeken a helyeken annyi víz hatolt be a 7. kép. A budapesti Csatornázási Művek egyik ideiglenes szennyvízátemelőállása a budai Dunaparton. Baloldalt a Dunával közlekedő akna, amelybe a hátrább látható, zsilippel lezárt kifolyású aknából átemelik a szennyvizet Picture 7. Budapest Municipal Sewerage ' Works. Emergency booster pumping plant on Buda riverside. Sewage is pumped from pit shut off by sluice valve into pit communicating with Danube River géptermekbe, hogy a folyamatos víztelenítést csak külön szivattyúk sürgős beállításával lehetett biztosítani. A jövőben a kutak becsatlakozásainál nagyobb gondot kell tehát fordítani vízzáróság ellenőrzésére. Ez egyébként a margitszigeti csáposkutak felépítményeire is vonatkozik. A Fővárosi Csatornázási Müvek az árvíz közeledésének hírére üzembiztonság szempontjából átvizsgálták az átemelőtelepeket és szükség szerint üzemeltették őket. A zsilipeket és egyéb záróépítményeket is üzembehelyezték és a Duna vízállásának megfelelően a veszélyeztetett helyeken számos rendkívüli szivattyúállomást is működtettek. A 7. és 8. kép gerendákra, ill. futóműre szerelt benzinmotoros átemelő szivattyút ábrázol. Július 23-án már 29 ilyen árvízvédelmi átemelő telepen 43 szivattyúegység. dolgozott. Július 28-ára annyira csökkent a Duna vízállása, hogy az ideiglenes szivattyútelepek üzembentartása már feleslegessé vált. A Dunába torkolló csatornák házi- és ipari szennyvizei, amelyeknek menynyisége az utóbbi években jelentékenyen megnőtt, seholsem okoztak elárasztást. A csatornázás szempontjából a főváros zavartalan élete a zsilipek lezárása, ÜL az állandó és ideiglenes átemelőtelepek működése révén biztosítva volt. Mégis megállapítható, hogy a zsilipek zárása iszaplerakódások miatt nem volt mindenütt