Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - V. Szászhelyi Pál-Sík Jenő: Az árvízvédelem megszervezése

62 Szászhelyi—Sik A székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság védelmi vonalain a töltések elégtelen méretei miatt erős szivárgások, átázások és kezdeti megcsúszások ellen kellett védekezni. A gyorsan alkalmazott szádfalazással, padka- és szorítógát-építéssel, illetve a szükséges munkaerő, gépek és anyagok tervszerű mozgatásával a védekezés mindenütt teljes eredménnyel járt. Az igazgatóság a védekezést jól irányította, a rendelkezésére bocsátott munka erőt és anyagot jól használta fel, és a megyei tanáccsal, illetve az árvízvédelmi bizottsággal jól működött égyütt. A pécsi Vízügyi Igazgatóság kereken 20 km hosszú Duna-jobbparti védvonalát a rendkívül magas és tartós árvíz nagyon igénybe vette. Különösen a magyarjugoszláv országhatár mentén húzódó 3 km hosszú töltésszakasz szivárgott erősen. Jó műszaki szervezéssel sikerült a veszélyes szakaszt kellő időben elkészült nyomópadkával megtámasztani. Az önállóan védekező 'városok közül Györ város szervezete a rendkívüli viszonyok között gyengének bizonyult. A védekezés vezetését ezért Horváth Sándor kormánybiztoshelyettes vette át. Esztergom és Budapest főváros szervezete, a kormánybiztos részéről rendelkezésre bocsátott műszaki segítséggel jól és tervszerűen látta el a rendkívül súlyos védekezési feladatokat. A már felsorolt legfontosabb szervezeti és műszaki vonatkozású intézkedéseken kívül meg kell említeni, hogy a kormánybiztos még az árhullám Magyarországra való érkezése előtt előzetes felhívást intézett a Földművelésügyi Minisztériumhoz és a megyei tanácsokhoz annak érdekében, hogy a hullámtereken levő terményeket időben betakarítsák és behordják. * A népgazdaságban rejlő nagy erők felhasználása nélkül a katasztrofális méretű árvíz elleni védekezést nem lehetett volna megfelelően végrehajtani. A védekezés második szakaszában (a szigetközi gátszakadások után) a Kormánybizottság ezeket — az egyes minisztériumok által megszervezett és irányított — erőket az igényeknek megfelelően bocsátotta a védelem rendelkezésére. A támogatás mértéke szempontjából első helyen kell említeni honvédségünk szerepét. A honvédség nemcsak műszaki alakulatainak bevetésével járult hozzá a védekezés sikeréhez, de javarészben magára vállalta a fizikai munkaerőszükscglet kielégítését és sok helyen az őrszolgálat és a híradószolgálat ellátását is. Fegyelmezett, gyorsan és pontosan a szükséges helyekre irányított egységeivel teljes mértékben pótolni tudta a helyi közerő szervezetlen tömegeit, amelyek ennél a védekezésnél alárendelt szerepre szorultak. Hasonlóan értékes munkát végeztek a Belügyminisztérium műszaki, belső karhatalmi és határőr csapatai is. ' Külön elismerés illeti meg a szovjet műszaki alakulatokat, amelyek nagy felkészültséggel és fáradhatatlan munkával álltak a védelemvezetés rendelkezésére. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vállalati földmunkagépeinek teljes mozgósításával, továbbá a MÁV és a Teherautófuvarozási Vállalat (TEFU) mintaszerűen működő szállítási szervezetével vette ki részét az eredményekből. Külön ki kell emelni a MÁV pályafenntartó dolgozóinak, menetirányítóinak és a postai telefonszolgálatnak gyors és pontos munkáját. •