Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Szili Géza: Budapest árvízvédelme

Budapest árvízvédelme­47 gépkocsi és 40 dömper végezte folyamatosan. Beépítettek 13 000 m 3 földet és fel­használtak 2 m 3 faanyagot, továbbá 300 db homokzsákot. Amint várható volt, a nem megfelelő anyagú gátakban a tartósan magas vízállás hatására csurgások, átázások keletkeztek. A legveszélyesebb az albertfalvai gát átázása volt. A gát déli végződé­sénél már 14-én, +6,70 m vízállásnál jelentkezett több helyen csurgás. 1940—42-ben is ez volt a gát leggyen­gébb szakasza. A mentett oldal itt a legmélyebb, és az altalaj meglehetősen vízáteresztő. 24 órával később a csur­gások nagymértékben megerősödtek és vizük zavarossá változott úgy, hogy a védelmi munkálatokat azonnal meg­kezdtük. Július 16-án (+7,51 m vízál­lásnál) a rézsű felső harmadánál mint­egy 60 m hosszban, à mentett olda­lon zavarosvizű, vízszintes csurgás keletkezett. Feltevésünk szerint en­nek két oka lehet: vagy az.amúgyis rosszul beépített agyagmagban volt valami rendellenesség (törés, repedés stb.), vagy az áradó víz szintje emel­kedett az agyagmagnál magasabbra. Súlyosbította a helyzetet az, hogy a gát lábához közel nagy kiterjedésű anyaggödrök voltak (1941-ben ezekből erősítették a gátat) és ezekben, valamint a mentett oldal többi mélyenfekvő te­rületein, nagymennyiségű talajvíz tört fel. Ezzel egyidőben a gáthoz csatlakozó Hosszúréti árok töltésében, a nem szak­szerűen készített szennyvízelvezető csatornánál, igen veszélyes átázás keletkezett, és olyan rohamosan erősödött, hogy rövid idő múlva a gát roskadozni kezdett. A Hosszúréti árok kisszelvényü töltésének lábánál július 16-án 150 m hosszban átszivárgást és erős csurgást is észleltek. A leírt jelenségek hatására ezen a napon valamennyi veszélyeztetett szakaszon megindultak a védekező munkálatok hon­védségi és társadalmi erők bevonásával. A munkálatok az alábbiakban foglalhatók össze : 1. A mentett oldalon a rézsű lábánál és alsó harmadában jelentkező csurgások megakadályozása céljából a legnagyobb erővel ún. rekeszes szorítógátrendszert építettünk ki (2. ábra, „1"). Azon a szakaszon (60 m hosszban), ahol a gát felső harmadában jelentkeztek a csurgások, a rézsűt kb. 120—150 cm vastag föld­réteggel terheltük le és pallójárommal is megerősítettük. Ugyanezen a szakaszon a szorítógátakat is pallójárommal építettük (Lásd 3. kép). .2. A szivárgás csökkentése céljából a vízfelőli oldalon — egyszerre több veszé­lyeztetett helyen — 5 m-es Larssen-pallókkal szádfalaztunk, összesen 120 — 130 fm hosszan (4. kép). Ennek a munkának az elején sok nehézséget okozott, hogy nem 3. ábra. A 2. ábrán leltüntetétt művek szelvényei Fig. 3. Profils des ouvrages représentés sur la fig. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom