Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - I. Rajczi Kálmán: Előszó

Előszó 5 Az árvíz elleni védekezés központi, elsősorban a fő védelmi vonalakra kiterjedő műszaki feladatait a vízügyi igazgatóságok, a helyi jelentőségű, nem műszaki jellegű feladatait, úgy mint a veszélyeztetett területek kiürítése, az élelmezés stb. a megyei tanácsok látták el. A védekeÈésbsn részt vett szervek között a költségek legnagyobb része a vízügyi igazgatóságok és az Árvédelmi Készenléti Szervezet kiadásaira jutott. Az eddigi tapasztalat szerint az árvédekezés költségeinek általában több, mint egyharmada munkabér, míg többi része szállításra és anyagbeszerzésre jut. A múlt évi dunai júliusi árvédekezésre jellemző viszont — és ez is bizonyítja a tavalyi védekezés különleges méreteit —, hogy a költségek csaknem 45%-át érték el az anyagra, 41%-át a szállításra és csak alig több, mint 4%-át a munkabérre fordított kiadások. Az árvíz okozta károk az alábbi fő tételekre bonthatók : mezőgazdasági károk 184 ООО 000 Ft 48 % épületek és közművek kára 128 900 000 Ft 34 % közlekedési károk 30 900 000 Ft S % az árvízvédelmi berendezéseket ért károk ... 27 650 000 Ft 7 % a kereskedelem és kisipar kárai 6 050 000 Ft l,o% iparvállalatok anyagkára 6 000 0

00 Ft 1,5 % Összesen 383 500 000 Ft 100 % Babos Zoltán „Árvízvédelmünk fejlesztésének időszerűsége" című tanulmányában (Vízügyi Közlemények, 1953/11.) összeállította a töltésszakadások által az elmúlt 100 évben okozott károkat. Kimutatása szerint összesen 6 173 000 kat. hold elöntött területen a kár 3 500 523

ООО• Ft-ra tehető. Bár ez az összeg erősen aláértékeltnek tűnik, az 1954. évi kárral szembeállítva maga is bizonyítja, hogy a szocialista termelési rendben a rombolások okozta károk értéke hatványozottan nagyobb a régi termelési rendben mutatkozott károknál. Az épületek és közmüvek kárai között leglényegesebbek a lakóépületekben bekövetkezett károk : rombadőlt 1394 és megrongálódott 2165 ház. A lezajlott dunai árvíz tapasztalatai és kárai tehát először arra figyelmeztettek, hogy védmüveink megerősítését az eddiginél gyorsabb ütemben kell biztosítanunk, mert a védművek megerősítéséhez szükséges anyagi áldozat jóval kisebb, mint egyetlen nagy árvíz okozta kár. Figyelmeztettek másodszor arra, hogy szervezeti vonalon kellett és kell változtatásokat végrehajtanunk. A felső szervezést, irányítást most már nem elegendő csak a szűkre szabott szakmai kereten belül ellátni, hanem nagy árvíz esetén bátran kell nyúlni a népi erők teljes igénybevételéhez. Bebizonyította a legutóbbi védekezés, hogy a párt és a szocialista állam a tömegek mozgósításán kívül olyan hatalmas műszaki, anyagi erőket tud bevetni árvédekezésre — anélkül, hogy a népgazdaság egyéb területén a termelés megbénulna, — ami a régi társa-