Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - III. Kniška Gyula: Szlovákiai tapasztalatok a dunai árvízzel kapcsolatban

Szlovákiai tapasztalataik 39 rövidebb úton a szivattyúkhoz, hanem a talajban legalább 50 méternyi út megtételére kényszerüljön. Ennek szükségessége természetesen megszűnik akkor, ha a szivattyútelepnek megfelelő hosszú és vízzáró csillapító-medencéje van. * Végezetül néhány szót az árvízvédelmi szolgálat teljesítményéről. Az árvízvédelmi szolgálat átszervezése a márciusban kiadott új irányelveknek megfelelően éppen akkor folyt, amikor az árvíz bekövetkezett. Az árvíz alatt kitűnt, hogy

r ha a szervezés már korábban megtörtént volna, számos esetben elkerülhetők lettek volna kisebb-nagyobb félreértések. Az 1954. évi árvíznél a legnagyobb, felelősséget az egész Nyugat-Szlovákiára illetékes árvízvédelmi bizottság vállalta magára. A bizottságban valamennyi fontosabb közigazgatási ágazat képviselve volt, úgyhogy a bizottság határozatai az illetékes megbízott útján azonnal a megfelelő szervhez kerültek, amely gondoskodott a feladat haladéktalan végrehajtásáról. Csakis ilyen módon lehetett néhány nap alatt csaknem az egész országot az aktív részvételre mozgósítani. A töltéseken megmaradt az eddigi szakaszbeosztás rendszere. Meg kell még említenünk, hogy az árvízvédelmi szakszolgálatnak a múlt századból származó régi előírások szerinti felszerelése nem felel meg a korszerű technika követelményeinek. Ebben a tekintetben a szomszédi együttműködésnek oda kell hatnia, hogy megalkossuk az őrházak és védelmi központok felszerelésének új normáit és biztosítsuk az árvédekezés folyamán a kölcsönös segítséget. A területünkre vonatkozó árvízi tapasztalatokat részletesebben a Vízgazdálkodási Igazgatóság részére készülő emlékiratunkban foglaljuk össze.