Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

OLYASÓINKHOZ ! A Vízügyi Közlemények legutóbbi szerkesztőbizottsági ülésén — többek között — arról is szó esett, hogy miképpen lehetne 76. évbe lépő folyóiratunkat, minden vízimérnök kézikönyvét, jobbá, tökéletesebbé tenni. Rajczi Kálmán a minden szellemi fejlődés savátborsát jelentő vitát hiányolta leginkább. A szocializmus építésének alapja a bírálat, és a belőle fakadó termékeny önbírálat. Minden gondolat a viták tüzében érlelődik és nem kivétel ez alól a műszaki elgondolás : a terv sem. Szívesen nyitom meg tehát a Vízügyi Közlemények hasábjait a viták számára, annál is inkább, mert külföldön régóta elterjedtek az ilyen folyóirati viták. Nagyobb országokban ugyanis egyszerűen megoldhatatlan, hogy valamely tárgykör művelői úgy folytassanak közvetlen, személyes eszmecserét egy-egy kérdésről, mint ahogyan nálunk szokás. De hazai viszonyaink között sem felesleges, hogy a vita kereteit térben és időben kiterjesszük: megteremtsük a fővárostól távol élő kartársak részére is a hozzászólás lehetőségeit, és módot adjunk a szóbeli vitáktól magukat rendesen távoltartó töprengőknek és óvatosaknak is a megnyilatkozásra. A vita-rovat megnyitása mellett szól még, hogy érdemben csak alaposan ismert, részleteiben is áttanulmányozott elgondolásokhoz lehet hozzászólni, tehát csak egy-egy közreadott tanulmány megjelenése után. Mit kívánunk a hozzászólásoktól? 1. Legyenek közérdekűek. — A papirossal takarékoskodnunk kell, nincs szükség arra, hogy ömlengő dicséretekkel, elcsépelt, százszor elmondott és leírt közhelyekkel töltsük a lapot, csak a „szereplés" kedvéért szóljunk valamely kérdéshez. Ugyanakkor ne essünk abba a hibába, hogy feltétlenül közismertnek tekintsük azt, ami nekünk magunknak az. 2. Tárják fel a hozzászólások bátran az ellenvéleményeket is. — Míg mások szemében feltűnik a szálka is, a magunkéban a gerendát sem vesszük észre. Minden szerzőnek szüksége van tehát a kívülállók elfogulatlan, élesebb szemléletére. Ha az ellenvélemény helytálló, megakadályozza egy téves fei.ogát e'' erjedését. Ha viszont helytelen, a helyes álláspont jobb megvilágítására készteti a szerzőt, és így viszi előre a gondolatot. Természetesen ne legyenek a hozzászólások személyeskedők. Rá lehet vezetni a szerzőt tévedésér b" - Ve is, nem kell feltétlenül leírni, hogy nincs igaza ! A legkes^rűbú pilulákat is megédesítheti a gyógyszerész cukros bevonattal. Mindazonáltal a mézes-mázos hangot ugyanúgy el kell kerülni, mint az olcsó gúnyolódást. A vitának nem szabad elhúzódnia, mert könnyen érdektelenségbe fullad. Ezért úgy kell beküldeni a hozzászólásokat, hogy fél éven belül a szerző válaszával együtt megjelenhessenek. Az elmondottak jegyében nyitom meg a Vízügyi Közlemények állandó vita-rovatát és kérek minél több hozzászólást az ebben a kettős számban megjelent igazán általános érdekű tanulmányokhoz. A hozzászólások beküldésének határideje: 1955. október 31. A szerkesztő