Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

Az árvíz előrejelzése 199 vízrajzi szolgálattal még a hitleri uralom idején megszűnt közvetlen kapcsolataink pedig ma jóformán csak a kiadványcserére szorítkoznak. A felsődunai vízmércékről rendelkezésre álló adataink nagyon hézagosak, mert az 1934—47. évi osztrák vízrajzi évkönyvek nem tartalmaznak napi vízállásadatokat. A régebbi adatokat nem tudjuk a mai mércenullpontokra átszámítani : a mérceváltozásokról nincsenek pontos adataink. Vízrajzi szakembereink között alig van, aki a Felső-Dunát személyes bejárás alapján ismerné. A csehszlovák vízrajzi szolgálattal a legszívélyesebb kapcsolatot tartjuk fenn. Technikai nehézségek azonban még ebben a vonatkozásban is akadnak, mert Csehszlovákia a vízrajzi érkönyvek kiadását évekkel ezelőtt megszüntette és így a Duna szlovákiai mellékfolyóira vonatkozó adatanyagunk sem teljes. A nehézségek ellenére az Országos Vízjelző Szolgálat már július 9-én, az Inn folyóról jelzett ijesztő áradás figyelembevételével (24 óra alatt 495 cm !) kiadta első, figyelmeztető jelentését. Ekkor az Alpokban még zuhogott az eső és Passauban tartott az áradás, a jelentés tehát a tetőzés várható időpontjának megadása nélkül csak annyit mondott, hogy Budapesten az alsó rakpartot elöntő, kb. 750 cm-es, Komáromnál pedig 650 cm-es vízzel kell számolni. Ez a figyelmeztetés 9 nappal előzte meg a budapesti tetőzést. Július 10-ére az osztrák rádió 740 cm-es vízállást jelzett Bécsre, ami helyett 73 -cm-rel kevesebb, 667 cm következett be. Ennek hatása alatt az Országos Vízjelző Szolgálat módosította előző napi közlését és Budapesten 730 cm-rel tetőző árhullámot ígért.® Ezt a 8 napos előrejelzést, — mint utóbb kiderült — 75 cm-es hiba terhelte. Az ugyanekkor 620 — 650 cm-re módosított komáromi előrejelzés f helyett 751 cm-es víz következett be. Hangsúlyozzuk, hogy itt becsült értékekről volt szó,- hiszen júl. 10-ére a schärdingi és passaui mércén is áradt még a víz, tehát a tetőzés magassága ismeretlen volt. • Július 11-én Károlyi Zoltán, a győri Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, mércekapcsolatok és a Duna árvízi hossz-szelvénye alapján a Vízjelző Szolgálattól függetlenül meghatározta a Komáromban várható tetőző magasságot és 750—800 cm közti, de inkább az utóbbihoz közelebb álló maximumot jelzett. Munkáját természetesen megkönnyítette, hogy aznap már Linzben is túljutottak a tetőzésen. Hatnapos előrejelzése rendkívül jónak bizonyult, mert Komáromban 751 cm-rel tetőzött a víz, s ha a szigetközi gátszakadás nem következik be, 770 cm-re emelkedett volna. Meg kell említenünk, hogy Károlyi Zoltán Komáromra végzett számításai alapján — mércekapcsolatok segítségével — meghatározta a pozsonyi, dunaremetei, gönyüi és esztergomi tetőzés várható magasságát is. Dunaremetére 660 cm-t jelzett, 32 cm-rel kevesebbet a tényleges tetőzésnél. A szigetközi gátszakadások nélkül még nagyobb negatív eltérés adódott volna. Anélkül, hogy Károlyi Zoltán kitűnő előrejelzéseinek értékét a legkisebb mértékben is csökkenteni akarnók, a két ellentétes előjelű eltérésből arra kell következtetnünk, hogy az eredmény pontosságábán a folyamszakasz alapos ismerete mellett a véletlen is közrejátszott. Ugyanakkor a Vízjelző Szolgálat szakembereit, akik .»számadatokkal" dolgoznak és közvetlen tapasztalatból alig ismerik a folyókat, telje6 A bécsiek sem ezen a napon, sem másnap nem vették kellő mértékben számba azt, hogy az árvizek hirtelen szétterülésének szintjében a levonulási idő ugrásszerűen megnövekszik. De a levonulási idő szerepét becsülte alá a mi vízjelző szolgálatunk is, mikor a lassúbb emelkedésből az árhullám nagyobbfokú ellapulására következtetett.