Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

Az árvíz előrejelzése 197 II. táblázat — Tableau II. A magyar Dunára kiadható árvízi figyelmeztetések és előrejelzések gyakorlat il »g M/lo.síthatö Időelőnye napokban Nombre de jours de l'anticipation des avertissements et prévisions de crues pour le secteur hongrois du Danube Mely állomásra? Pour les stations de Árvízi figyelmeztetés Avertissement de crue Arvlzelôrejelzés Prévision de crue Folyamatos előrejelzés Prévision continue des hauteurs d'eau Rajka 3—4' 2—3 1—1,5 Budapest 5—7 4—5 2—3 Mohács 8—10 5—8 3—4 Az árvízelőrejelzés kérdésével kapcsolalban meg kell jegyeznünk, hogy a hatalmas adathalmazok feldolgozásával megszerkesztett előrejelzési segédletek érvényessége időben nagyon korlátozott. Természetes mederváltozások és mesterséges létesítmények (folyószabályozási művek és árvédelmi töltések, Vízlépcsők), valamint a vízgyűjtőterületen végzett bizonyos munkálatok (erdősítés, legelők feltörése) folytonosan alakítják a vízrendszer hidraulikai (lefolyási) viszonyait. És éppen a nagy árvizeket követik a legjelentékenyebb változások : a tapasztalatokon okulva mind újabb és újabb területeket kapcsolnak ki a hullámtérből. Az egyik árvíz alkalmával tett megfigyelések tehát még akkór is veszítenének értékükből, lia a rákövetkező árvizek pontosan azonos hidrológiai jelenségek (csapadék, a talaj vízállapota stb.) eredőjeként alakulnának ki. Valójában mind a hidrológiai, mind a hidraulikai tényezők változók. Ezért a hidrológiai feladatokban általában használatos valószínűségi kapcsolatok felhasználása mellett az előrejelzésben mindig nagy szerepet játszik a vízrendszer fizikai-földrajzi és műszaki viszonyainak mérlegelése. A fentebb megadott időelőnyök kihasználása tehát csak akkor lehetséges, ha az előrejelzést végző személyek nemcsak jól ismerik a vízrendszer lefolyási viszonyait, hanem folyamatosan tájékozódnak mindazon munkálatokról, amelyek a lefolyási viszonyokat általánosságban vagy helyileg módosítják. <— 4. ábra. A Duna passaui, linzi és kremsi, illetve budapesti és mohácsi tetőzése közötti összefüggés az 1897—1948. évi legnagyobb árvizek alapján. (Az észlelési adatok mellé írt tört számlálója az árvíz évét, nevezője a levonulási időt jelöli napokban.) Alkalmazási példa az 1954. évi árvízre : Július 9-én reggel Passau 1035 cm-t jelent, de a víz még árad. Ennek alapján Budapesten délben a következő figyelmeztetés adható ki : „A Dunán nagy árvíz közeledik, Budapesten 780 cm, Mohácson 880 cm /ölé fog emelkedni a víz." Július 10-én reggeli jelentés szerint Passauban 1220 cm-rel tetőzött a víz. Újabb figyelmeztetés : „Az árhullám Budapesten 17-c körül 800 cm fölölt, Mohácson 20-a körül 920 cm fölött fog tetőzni." Július 11-én a reggeli jelentések szerint Linz 963 cm-rel tetőzött. A figyelmeztetés.így módosul : „A budapesti tetőzés 800 és 880 cm között, a mohácsi 900 és 950 cm között lesz." Július 13-án, a 898 cm-es kremsi tetőzés után : „Budapesten 18—19-éig legfeljebb 840 cm-ig, Mohácson 20—23-ára legfeljebb 950 cm-ig emelkedik a víz." A tetőzés Budapesten 18-án délután 804 cm-rel következett be, de a szigetközi gátszakadások nélkül 19-én 815 cm lett volna. Mohácson júl. 23—24-én 924 cm volt a legmagasabb vízállás.) Fig. 4. Corrélation entre les maxima des ondes de crue du Danube à Passau, Linz et Krems, resp. à Budapest et Mohács sur la base des plus grandes crues de ta période 1897—1948. Le numérateur de la fraction inscrite à côté des points marquant les crues indique l'année de celles-ci, le dénominateur leur temps de propagation en jours