Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

Szivárgások a védvonalakon 163 Г"' meg tudja támasztani az átázott töltéslábat, részben pedig mint ellensúly, az altalaj törése ellen is hathatós védelmet nyújthat. Megfelelő szemcse összetételű anyagból megépített padka ezenkívül terhelőszűrőként is működik, tehát a töltés folyása vagy a töltéslábnál keletkező buzgárok ellen is védelmül szolgálhat (5a. és b. ábra). 5. ábra. a) Szűrőként kiképzett vízvezető kavicspadka. — b) Szurőzött vízvtezelő szőnyeg a töltés mentett oldali rézsűje alatt Fig. S. a) Gravel banquetle acting as filter. — b)Pervious blanket acting as filter under the land side slope of the levee 3. Összefoglalás Összefoglalva az elmondottakat, felmerül ennél a pontnál is az a talajmechanikai és hidrológiai kérdés, hogy azokon a töltésszakaszokon, ahol az árvizek alatt a mentett oldali töltéslábnál átázások jelentkeztek, nem lenne-e elönyösebb a töltést vízzáró anyagból épült padka helyett, az 5a. ábra szerint — a földből készült völgyzárógátak védelméhez hasonlóan — megfelelő szemnagyságú kavicsos homokból vagy homokból készült szűrőzött padkával megerősíteni, vagy a mentett oldali rézsűt az 5b. ábra szerinti szűrő-szivárgó szőnyegre épíleni ? III. A VÉDVONAL TELJES KERESZTSZELVÉNYÉNEK VIZSGÁLATA Már az előző pontokban bekapcsoltuk a töltések állékonysági vizsgálatába a töltések alatti talaj rétegződés befolyását^ Most megkíséreljük kiterjeszteni az altalaj befolyására vonatkozó vizsgálatainkat nemcsak a töltés közvetlen környezetére, hanem a 2. ábrán feltüntetett szelvény szerint a part és a védvonal egész keresztszelvényére is. 1. A fedőréteg átázása lia a 2. ábía szerinti vízvezető réteget telítettnek és ezáltal a fedőréteg alsó síkjára ható víznyomás nagyságát az egész szelvényben közelítően egyenlőnek tételezzük fel, könnyen belátható, hogy a fedőréteg felázása a mentett oldalon ott fog a leggyorsabban bekövetkezni, ahol a réteg a legvékonyabb, vagy anyaga és szerkezete miatt, az átázással szemben a legkisebb az ellenállása. Abban a szélső esetben, ha a fedőréteget mindenütt egyformának és gyakorlatilag vízzárónak tételezzük fel, a réteg súlyával a víznyomás felszakító hatásával szemben, még hosszantartó árvíz esetében is kellő ellenállást fejthet ki. Ha a réteg térfogatsúlyát közelítőleg 1,8 t/m

3-ne.k vesszük, 2,5 m magas vízborítás ellenében kb. 3—3,5 m fedőréteg vastagság szükséges ahhoz, hogy a réteg a felszakadás ellen biztosítva legyen. 11* - 4-1