Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása
142 Károlyi Zoltán mas, helyenként méterrendű emelkedés. Az emelkedés mérvét a nagyvízi szelvényterületek erős csökkenése jelzi. A hullámtéri szigetek feltöltődésének egyszerű magyarázata az, hogy a sok lebegtetett hordalékot tartalmazó árvíz a növényzettel borított szigeteken lefékeződik és lerakja hordalékát. Értékes tájékoztató adatokat kapunk, ha szemügyre vesszük a nyilvántartási (V. 0.) szelvénykövek 1895. évi és mai magassági adatai közötti különbségeket (V. táblázat). Az összehasonlításból némi következtetést vonhatunk le a terep feltöltődésére, legalább is arra, hogy a terep megemelkedése miatt mennyivel kellett a köveket megemelni. Láthatjuk a kimutatásból, hogy az 1850—179& fkm-ek között, vagyis a feltöltődő szakaszon, a köveket majdnem mindenütt meg kellett 50—100 cm-rel emelni. A szelvényköveknek a parttól való távolságából semmi törvényszerűséget sem lehet felfedezni. A közelebb fekvő köveknél éppúgy megtalálható a magasodásnak ez a mértéke, mint a távolabbi szigeteken fekvőknél. Legfeltűnőbb Ásvány határában az ún. Völgyszigeten levő 121. V. O. J. jelű kő, amelyet a főmedertől hatalmas és mély mellékág választ el és mégis 1 m-rel kellett megemelni. Törvényszerűség talán csak abban lelhető, hogy a sűrű növényzettel borított, erdős szigeteken nagyobb a feliszapolódás, kevésbé benőtt, magasabb partoknál pedig kevesebb. A mellékágak feltöltődéséről nem sok mérési adat áll rendelkezésre. 1932. r 1937. és 1949. években történt ugyan több teljes hullámtéri keresztszelvényfelvétel, ezek azonban nem ölelnek fel elég hosszú időszakot ahhoz, hogy a feltöltődésekre nézve következtetéseket lehetne belőlük levonni. -A szelvényeken vizsgálva a mellékágakat, megállapítható, hogy egyes szelvényekben a feltöltődéssel szemben kimosások is vannak, de találhatók olyan szelvények is, ahol a mellékágakban is méterrendű feltöltődés látszik, különösen az 1825 — 1830 fkm-ek között. A nyilvántartási szelvények egymástól való távolsága sokkal nagyobb annál, semhogy köbtartalomszámításra lehetne gondolni, de mindenesetre megállapítható a hullámtérnek olyan mérvű feltöltődése, amely az árvizek szintjének méterrendű megemelkedéséhez hatékonyan hozzájárulhatott. Az előadottak alapján minden ok megvan arra, hogy feltételezzük . a főmeder, valamint a mellékágak és hullámtér állandó feltöltődését, emelkedését, ami az árvizeknek is a további emelkedését vonja maga után. További kérdés az, hogy mi ennek a feltöltődésnek a közvetlen oka s megszüntethető-e, vagy legalábbis csökkenthető-e az üteme. Az említett tanulmányok számításokkal igazolták, hogy a feltöltődések főoka a Duna közepesnél nagyobb vizeinek igen nagy mértékű szétterülése a számtalan mellékággal szabdalt széles hullámtéren. Emiatt különösen az árvizek vesztik el eleven erejük és hordalékszállító képességük nagy részét. A feltöltődés másik oka a Szapnál tapasztalható eséstörésben keresendő. A lecsökkent esés folytán a hordalékniozgató erő is kisebb lesz és a hordalék egy része lerakódik. Az eséstörésből szármázó feltöltődés lassú, egyenletes folyamat, leginkább csak a Szaptól lefelé eső szakaszon érvényesül. A szétterülés okozta kavicslerakódások valószínűleg sokkal nagyobb mérvűek ennél. A hullámtér és a magasabb zátonyok jelentős megmagasodása következik be a lebegtetett hordalék lerakódása folytán, amelyet a sűrű, elvadult növényzet ekoz.
