Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

<72 Maurer Gyula A csatornaépítések többnyire tisztán keresztszállítással készülnek, vagyis a csatornameder keresztszelvényterülete mindenütt megegyezik a kétoldali depónia szelvényterületének összegével. Ilyen esetben csak egyetlen tömegszelvényre, ill. az annak ütemezésével készített egyetlen tömegütemtervre van szükség. Ha azonban a tiszta keresztszállításhoz hossz-szállítás is járul, vagy pedig a kiemelt földmennyiség egy részét különálló feltöltési helyeken helyezzük el távszállítással, külön tömegszelvényt kell készítenünk a csatornameder földkiemeléséről (a bevágásról), és külön tömegszelvényeket a jobboldali, ill. balparti depóniáról. Mindegyiken külön-külön kell az ütemezést elkészíteni. A szállítási távolságok csakis azután állapíthatók meg, amikor már a bevágási tömegütemterv egy-egy havi, vagy heti gépteljesítményéhez hozzárendeltük a feltöltés tömegütemtervének azonos munkaidőszakra eső köbmennyiségét. Ilyen esetben a munkaszervezés és ütemezés leggazdaságosabb és leghelyesebb megoldásának megtalálása érdekében néha többízben való próbálgatással kell a legmegfelelőbb földmozgatást megtervezni. 3. Géphaladási ütemterv A tömegütemterv alatt mindjárt megszerkeszthetjük a belőle következő géphaladási ütemtervet is, amely a havi teljesítményeknek a megfelelő hónap sorába való levetítésével készül. A vízszintes tengelyen tehát a hossz-szelvénynek ill. tömegszelvénynek megfelelő hosszmérték, a függőleges tengelyen pedig a teljes építési időtartamnak megfelelő, havi beosztású időmérték van feltüntetve (28. ábra). A géphaladási ütemterven már nem sorszámokkal szerepelnek a munkahónapok, hanem naptári elnevezésükkel, hogy módunk legyen a többnyire a téli hónapokra előirányzandó évi nagy javítás időtartamát is beütemezni. A géphaladási ütemterv (mely tulajdonképpen a gépek időbeli elhelyezkedésén át készített hosszszelvénynek felfogva hossz-idő-szelvénynek is nevezhető) jól szemlélteti az egyes gépcsoportoknak, ill. gépegységnek a munkahónapok során történő csatornamenti előhaladását. Áttekinthetően látjuk, hogy az egyes munkafázisokat végző gépek mennyivel egymásután érkeznek ugyanazon szelvénybe, és így javíthatjuk az ütemezést, ha túlságosan gyors az egymásután. Üzemzavarok esetén előfordulhat, hogy a korábbi ütemet végző gép lemarad. Ha ilyenkor a következő ütemet végző gép előbb talál odaérkezni, felborítja a tervezett munkamódszert. Különösen jó szolgálatot tesz a géphaladási ütemterv olyankor, ha több azonos típusú gép dolgozik a földmunkán, mert az ütemtervben észlelt helytelenségek kiküszöbölése végett munkabeosztásukat átcsoportosíthatjuk. A 28. ábrán kidolgozott egyszerű példán kívül a 29. ábrán bemutatom a DunaTisza-csatorna építésének ütemtervét is. 4. Ütemhelyszínrajz Az áttekinthetőség növelése céljából többnyire részletes helyszínrajzot is készítünk, és a helyszínrajzon is feltüntetjük az egyes heti vagy havi teljesítmények ütemezését, mind a bevágási, mind az ürítési helyen. A szállítási távolságok azután pontosan lemérhetők erről az üíemhelyszinrajzról. A fentiekben ismertetett ütemhelyszínrajz készítése vált szükségessé p!. a liszalöki új tiszameder földmunkájának megtervezésekor. A régi és az új Ttsza közötti területen létesített nagy depóniának ugyanis mind a szélességét, mind a