Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

<38 Maurer Gyula Ezután a keresztszelvényekből átvisszük a hoszszelvénybe, valamint a tömegszelvénybe is, az egyes gépekkel ill. ütemekkel elérendő szinteket (28. ábra). így megkapjuk a tömegszelvényben az egyes gépekkel kitermelendő összes földmennyiséget. Ha a csatorna egyes szakaszai különböző gépesítéssej ill. különböző technológiával készülnek, a hoszszelvényen és a tömegszelvényen kell a határokat feltüntetni. IV. A GÉPESÍTETT FÖLDMUNKA ÜTEMEZÉSE 1. Építési ütemtervek ; munkaszakaszok A munka megkezdése előtt minden építési munkáról ütemtervet kell készíteni. Ebben az ütemtervben (építési munkaprogrammban) tüntetjük fel, hogy az egyes munkarészek mikortól-meddig tartanak, és az építési felszerelésekre is mennyi ideig van szükség. Fokozott mértékben van szükség építési ütemterv készítésére a gépesített, többütemű földmunkáknál. A csatorna bizonyos szakaszát, — amelyet esetleg építésszervezési szempontból több munkaszakaszra kell még felbontanunk, — többnyire meghatározott időtartam alatt kell elkészíteni. Az egyes munkagéptípusokból annyi darabra van szükség, hogy velük a munkát a meghatározott idő alatt, — a gépjavításokat és esetleges üzemzavarokat is figyelembevéve, — biztonsággal el lehessen végezni. Ezen kívül úgy kell ütemeznünk a gépek munkáját, hogy az egyes ütemek (munkafázisok) a megfelelő sorrendben és a szükséges időbeli eltolással kövessék egymást anélkül, hogy a gépek egymás munkáját akadályoznák. A munkaszakaszok megállapításánál pedig arra kell figyelemmel lenni, hogy a gépekkel minél kevesebb utat kelljen munka nélkül megtenni, vagyis, hogy az üresjárási távolságok minél kisebbek legyenek. A gépi földmunka ütemezésének alapja a tömegszelvény. Ezen történik a gépek által elvégzendő munkamennyiségek beosztása és előhaladásuk megállapítása. Az ütemezés eredményét azután a géphaladási ütemtervben, és esetleg ütemhelyszínrajzon is, továbbá a teljesítmény összegező ábrán, valamint a teljesítménytáblázatokban tüntetjük fel áttekinthetően. Ezeknek a különleges, illetve egyelőre még nem elég általánosan ismert és használatos terveknek az ismertetését tartalmazzák a következő fejezetek. A könnyebb érthetőség kedvéért konkrét példát dolgoztam ki. Ebben valamely folyóból kitorkoló 6 km hosszú, 30 m fenékszélességű, a terepszint alatt 6—8 in mély csatorna földmunkájának megtervezését és beütemezését mutatom be, A feladat a földmunka 2 év alatti elvégzése. A 27. ábrán látjuk a csatorna két jellemző, A-val és Б-vel jelölt keresztszelvényét. Az A jelű, 250 m

2-es keresztszelvény kiemelését három ütemben tervezzük. Első és második ütemként a rézsűk melletti földet emeljük ki egy-egy lánctalpas, vonóvedres forgókotróval, melyek közvetlenül depóniába ürítik a kikotort földet. Harmadik ütemként egy úszókotró kotorja ki a meder közepéről a még bentmaradt, főleg homokos kavicsból álló anyagot. A még nagyobb, В jelű keresztszelvény kikotrását négy ütemben tervezzük. Első ütemben földnyesőkkel emeljük ki a meder közepéről a felső, kötött talajrétegeket, egészen az agyag aljáig. Erre megvan a lehetőség, mert a talajvíz tükre még 1 méterrel lejjebb fekszik. A további 3 ütem megfelel az A jelű szelvény ütemeinek. A 28. ábrán látjuk ugyanezen munka hossz-szelvényét, valamint az ütemterv többi ábráját, amelyekről a következő fejezetek adnak részletes ismertetést.