Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

Nagyobb csatornák földmunkája ' 3 Ha a talajvíz magasabban fekszik, mint a mederfenék, csak a talajvíz feletti, — helyesebben a talajvízszint felett kb. 1 méterig terjedő — rétegeket termelhetjük ki földnyesőkkel (lásd a 22. ábrán az 1. ütemet) vagy hegybontóval. A talajvíz alatti földet csak vonóvedres kotróval (lásd a 22. ábrán a 2. ütemet) vagy úszókotróval kotorhatjuk ki. Ha szabad kezünk van a választásban, a kettő közül inkább a vonóvedres kotrót alkalmazzuk, minthogy a hazánkban haszná- ' latos úszókotrók termelékenysége kötöttebb talajokban igen alacsony, és ennek folytán rendkívül drágán dolgoznak. Vonóvedres kotróval történő szállítóeszközbe rakás esetében a gép általában sávonként emeli ki a meder anyagát. Ez a csatorna tengelyével párhuzamos, vagy reá merőleges sávokban történhetik (23. ábra). Ilyenkor nem is szükséges két (víz feletti és víz alatti) ütemre bontani a középső mederrész kiemelését, mert az a térszínen dolgozó vonóvedres kotróval egy ütemben is elvégezhető (24. ábra). A második ütemre ilyenkor csak a rézsűk mentében fekvő földanyag kiemelése marad azért, hogy közvetlenül depóniába lehessen rakni és így szállítási többletköltségét megtakaríthassuk. Ezt a külön ütemezett munkát a csatornatengellyel párhuzamosan haladó vonóvedres forgókotróval végezhetjük el, ugyanúgy, mint a 20. és 21. ábra 2. és 3. ütemét. Ha a csatornameder középső részének anyagát zagyszivattyús úszókotróval nyomócsővezetéken távolítjuk el, az ürítőhelyen vagy természetes terepmélyedésnek kell lennie, vagy pedig mesterséges kis gátakkal („eleválási" gátakkal) kell ülepítőmedencét létesíteni. A munkaszervezés akkor a leggazdaságosabb, ha a vonóvedres kotróval közvetlenül kirakott vagy földnyesőkkel kiszállított földből építjük meg előre a depónia vagy feltöltés széleit alkotó kis gátakat, s a közöttük kialakuló, terep fölötti teknőbe szivattyúzzuk a kotróhajó által kikotrott földből keletkezett zagyot a feliszapolás céljára (15. ábra). Sokszor előfordul, hogy meghatározott munkagépek vagy eszközök állanak rendelkezésre és ezekhez kell úgy megtervezni a földmunka ütemeit, hogy a leggazdaságosabb munkavégzést érhessük el. Ha a földmunkagépek kis száma miatt kézierejű földmunkát is igénybe kell venni, a rézsűkmenti földkiemelést végeztetjük kézzel, minthogy a rézsűfelületeket kubikosmunkával lehet a legszebben kialakítani. A kézierővel kitermelt földet a töltésnek lehetőleg a vízfelőli szélébe kell hordatni, hogy mennél kisebb legyen a szállítási távolság. A sok, lehetsé.ges variáns egyikét látjuk a 25. ábrán, ahol kézierejű földmunkával készül a töltésnek egyik, vonóvedres kotróval a másik széle, és úszókotróval a közbenső töltéstest. 25. ábra. A félszelvényű Duna-Tisza-csatorna keresztszállitásos földkiemelésének munkaütemei. Fig. 25. Arbeitsvorgänge des Aushubes der Pro/ilhälfte des Donau— Tisza Kanals: Humusabtragung, Aushub von Hand aus, Eimerseilbagger, Schwimmbagger mit Druckleitung, Humusbelag.