Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

624 Kisebb közlemények úton vezetik el. A Vltava évi átlagos vízhozama 84,0 m

3/s, a katasztrofális árvíz 3000 m

3/s. A túlfolyókat, a szegmensgátak teljes nyitását feltételezve, erre méretezték. Az erőmű csúcserőműként fog működni, átlagos napi üzemideje száraz évben 3 óra, közepes nedves évben 6,3 óra, nedves évben 11,3 óra lesz, száraz és közepesen csapadékos években gyakorlatilag a folyó teljes vízszállítása a turbinákon keresztül folyik le, csapadékos években pedig a vízhozamnak kb. 14%-a távozik kihasználatlanul a túlfolyókon át. Az erőmű hidraulikailag kedvező megoldását nagyrészben a prágai vízgazdálkodási kutatóintézet mérnökei dolgozták ki [2 ]. A tervezéssel és építéssel kapcsolatos hidraulikai feladatok két csoportba sorolhatók. Az elsőbe a munkateret megkerülő alagút alakjával és elhelyezésével, a másodikba a duzzasztógát túlfolyójának, energiatörőmedencéjének és fenékkiürítőjének alakításával összefüggő kérdések tartoznak. Mindkét feladatcsoportot kismintakísérletek segítségével oldották meg (1. és 2. kép), amelyeknél a Froude-szám értékének változatlanságát vették figyelembe. A munkagödröt megkerülő alagút hidraulikai vizsgálatához elkészített kisminta méretaránya 1 : 50 volt. A kísérletek folyamán az alagút befolyási oldalát úgy alakították, hogy vízszállítása a lehető legnagyobb legyen, az alagút tengelyének megfelelő vezetésével pedig elérték, hogy az alagútból a víz a folyó eredeti vízmozgásának irányával közelítően megegyező irányban ömlik ki. A túlfolyó legkedvezőbb kialakítását 1 : 60 méretarányú kismintán vizsgálták. A túlfolyó hossztengelye mentén végzett nyomásmérések eredményei azt mutatták, hogy az 1. ábrán vázolt bukóalak esetén a vízsugár sehol sem vált el a túlfolyó felületétől, tehát káros szívások nem keletkeztek. Az egyéb hidraulikai kérdések megoldásával kapcsolatban a műtárgy 1 : 50 méretarányú kismintáján végeztek méréseket. így többek között mérések alapján meghatározták a túlfolyók felső részén elhelyezett szegmensgátak alatti átfolyás ju. tényezőjét (öt különböző vízhozamra vonatkoztatott mérés eredményeiből számított átlagértéke 0,731 volt), valamint mérték a fenékkiürítők kifolyási tényezőjét (négy különböző nyomásnál végzett mérésekből számított átlagértéke 0,736). A túlfolyók alvíz felőli részét a kismintakísérletek eredményei alapján úgy tervezték meg, hogy az energiatörőmedencébe ömlő vízsugár nem zavarja a turbinák szívócsövéből kiáramló víz mozgását, sőt a szívócsövek melletti víz szintjét is csökkenti, miáltal a turbinák teljesítménye bizonyos mértékben megnövekszik. A teljesítménynek ilymódon elért növekedése 3000 m

3/s vízhozam esetén a számítások szerint 11 000 kW-ra rúg. Kismintákon végzett mérések eredményei alapján határozták meg az energiatörőmedence legmegfelelőbb méreteit is. Az eredeti tervekben szereplő 150 méter hosszúságot a kísérleti eredmények alapján 95 méterre csökkenthették. A Slapy-i vízerőmű tervezése újabb példa arra, hogy a tervező és a kutatómérnökök együttműködése, a vízépítési műtárgyak tervezésében és építésében számottevő megtakarítást biztosíthat. Az említett esetben a kísérleti eredmények révén csökkentek az építési költségek (pl. az energiatörőmedence megrövidítésével), megrövidült az építési idő, lehetővé vált a turbinák teljesítményének növelése és remélhető a létesítmény fenntartási költségeinek csökkenése, valamint élettartamának növekedése. A Slapy-i erőmű megépítésével nagymértékben fejlődik Csehország energiaellátása. Az erőmű révén évente kb. 28 000 vagon szén takarítható meg. Számottevő előnyöket jelent a duzzasztógát megépítése az ipar, a mezőgazdaság, a hajózás, az árvédekezés és a vízisportok szempontjából is. Ezekkel az előnyökkel szemben csak nagyon csekély hátrány áll, mivel a duzzasztás folytán csupán kismértékű, mezőgazdasági művelés alatt álló területek kerülnek víz alá, s jelentősebb műszaki létesítményt az elárasztás nem érint. Ivicsics Lajos Irodalom 1. Polák, E. : Vodní dílo na VltaveuSlap. (Vízerőmű a Vltaván Slapy mellett.) Vodni Hospodáfstvi, 1952. évi 3. szám. 2. Dr. Cábelka, J.—Spánek, F.: Hydrotechnicky vyzkum projektu vodního díla Slapy. (A Slapy-i vízerőmű tervének vizsgálata kisminta-kísérletekkel.) Vodní Hospodáfstvi, 1954. évi 4. és 5. szám.