Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A dunai hajóút és Magyarország 5 4'» VI. táblázat — Tableau VI ^•"i (lm-en aluli {|ázlóiuplysé|jek a Ihiua IX.'iO -14IH fkm-ek közötti szakaszán l!lí(>—l!).~>:t liati Hauteurs d'eau inférieures à 25 dm sur le secteur km 1850—1434 du Danube en 1946—1953 Sorszám No. d'ordre 1. 2. 3. 4. A folyószakasz Л gázlók száma Nombre de seuils A gázlók átlagos A csúcsgázló min. mélyA legkisebb gázlómélység előfor.lulása év és hónap Date à laquelle la plus faible profondeur s'est presentee megnevezése Désignation határai Limites hoszsza Longueur összesen total egy éven belül max. en une année távolsága Distance moyenne entre les seuils sége Hauteur d'eau min. sur le seuil décisif A legkisebb gázlómélység előfor.lulása év és hónap Date à laquelle la plus faible profondeur s'est presentee du se ele иг egy éven belül max. en une année km km im Rajka—Gönvü 1850—1791 59 25 15 2.36 9 1947. szept. Gönyil—Szob 1791 - 1708 83 7 6 11,83 12 1947. nov.—

dec. * Szob—Budapest .... 1708—1647 61 7 6 8,72 10 1947. okt.—nov. Bpest —Dunaföldvár. 1647—1560 87 2 1 43,50 21 1951. okt.—nov. Dunaföldvár- országhatár 1560—1434 126 24 19 6.65 12 1953. dec. ilv módon önkényesen elfogadott hajózási kisvízszint 10 cm-re kikerekített magassága az egyes fontosabb vízmércékre vonatkoztatva a következő : Pozsony 200 cm Dunaföldvár . 100 cm Gönyű 120 cm Mohács 240 cm Komárom 130 cm Drenkova .... 20 cm Budapest .... 160 cm Orsova 00 cm Táblázatunkban minden egyes esztendőre vonatkozóan megadtuk, hogy a jégmentes időszakban hány napon keresztül volt a vízállás magasabb, illetőleg alacsonyabb a hajózási kisvízszintnél. Az egyes évek és az egyes dunaszakaszok gázlóviszonyainak összehasonlítása céljából bevezettük a gázlók viszonylagos rosszasági mértékének fogalmát. A rosszasági mérték dm x nap rendű mennyiség, amelyet úgy kapunk meg, hogy megállapítjuk a 25 dm kívánatos gázlómélységhez képest egy éven belül mutatkozó mélységhiányokat és azokat időtartamuk figyelembevételével (tehát a gyakoriságukkal megszorozva) összegezzük. A rosszasági mérték tehát olyan terület, melyet a gázlómélységek idősorának grafikonjában a 25 dm-es mélységnek megfelelő vízszintes és a ténylegesen észlelt 25 dm-nél kisebb mélységek vonala határol (S/a. ábra). A gázlómélységeket nem szabad a vízállásviszonyoktól elvonatkoztatva vizsgálni (miként ezt korábbi tanulmányainkban tettük). Nem közömbös ugyanis, hogy az egyes gázlók milyen vízállásoknál jelentkeznek elégtelen mélységgel. A vízállásviszonyok tekintetbevételére bevezettük a vízjárás kedvezötlenségi mértékének fogalmát. A kedvezötlenségi mérték ugyancsak dm x nap rendű mennyiség, amelyet úgy kapunk meg, hogy a jégmentes időszakra vonatkozólag megállapítjuk a hajózási kisvízszínhez képest mutatkozó esetleges hiányt (dm-ben) és azt megszorozzuk a vonatkozó előfordulási napok számával (tehát a gyakoriságukkal), majd a részletszorzatokat összegezzük. A vízjárás kedvezőtlenségének mértéke tehát olyan terület, amelyet a vízállások idősorának grafikonjában a hajózási kisvízszínnek megfelelő