Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája
46 Maurer Gyula irányozhatjuk csak elő a várható teljesítményt. Ugyancsak lecsökken a kotró teljesítménye kötött agyagban. Ebben ugyan jól megtelik az edény, azonban ürítéskor sokszor benneragad az agyag és csak többszöri rángatásra csúszik ki, aminek következtében egyrészt több idő szükséges egy-egy ürítéshez, másrészt a gép és a kötélzet erősen rongálódik. A vonóvedres kotróval elég jól lehet a szelvény alakját előállítani (2—4. kép) y azonban csak igen durva felületekkel, 15—20 cm-es pontossági határon belül. Ha a gép a méreteihez viszonyítva kis csatornaszelvényt kotor, a kiemelendő szelvény fölött haladva, maga mögött emeli ki a földet, és 45 —90°-os oldaltfordulással rakja közvetlenül depóniába (4. ábra). Ilyen elrendezésnél a rézsűk kevésbbé lesznek pontosak, azonban a mederfenék összefüggő egyforma mélysége a legjobban biztosítható. Továbbá lehetőség vah a csatornarézsűk tetszésszerinti magasságban előírt, meghatározott szélességű vízszintes padkával való megszakítására, minthogy a maga mögött dolgozó kotró a padkát is elő tudja állítani. Ha a kotró nagyobb szelvényt emel ki, leghelyesebb a gépet a csatornameder és a depónia közötti sávon járatni (5. ábra). Ilyenkor a kotró a csatorna tengelyére merőleges irányban kotor, a kotrás és az ürítés között 120—180°-os körülfordulást végezve (2., 7., 8. kép). A gép azon az oldalon, amelyen áll, elég szépen előállítja a csatornarézsűt. A túlsó oldalon viszont szabadon beszakadó, rendkívül szabálytalan part alakul ki (5—6. kép). Ezért ezzel az eljárással csak a csatorna jelét . 5. ábra. Nagyobb csatornaszelvény esetében a forgókotró félszelvényt állít elő. Fig. 5. Universalbagger hebt die Hälfte eines grösseren Kanalprofils aus. szokás kikotorni, és a másik felét a kotró később, a túlsó oldalról emeli ki, vagy pedig másik kotrógép végzi a túlsó félszelvény kiemelését (6. ábra) kissé eltolt munkabeosztással, nehogy a szemben álló gépek egymás munkáját zavarják, illetve összeakadva balesetet okozhassanak. A mederfenéknek vonóvedres kotróval történő kikotrása nem eredményez mindig egyenletes mélységet. Különösen kötött talajban maradhatnak a meder fenekén az egyes puttonyhúzások között kis fenékbordák.
