Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Szivattyútelepek tervezésének fejlődése 523 A szivattyúházban a transzformátorház alatti térben külön tolózárkezelőfödém épült. A három szivattyú nyomócsöve, a belvízgyűjtőakna felső részében, egyetlen vascsőben egyesül. Alátámasztására megfelelő födémet alakítottak ki. Űszó hordaléknak a szivattyúkba való bejutását sűrü-gerebek akadályozzák meg. A transzformátorház földszinti és emeleti részre tagozódik. A földszinten különkülön fülkében a három gépcsoportot tápláló üzemi transzformátorokat helyezték el. Az emeleti részen a nagyfeszültségű kapcsolótér kapott helyet. 24. ábra. A tiszakeszi szivattyútelep süllyesztőszekrényének vágóéi-diagrammja Fig. 24. Cutting edge diagram of pneumatic caisson work at pumping plant under 22. A vasbeton süllyesztőszekrény süllyesztését az előre megtervezett süllyesztési programmtól eltérően kellett végrehajtani, egyrészt a munkás- és anyaghiány, másrészt azok miatt az előre nem látható nehézségek miatt, amelyek a pneumatikus üzem gépházának felszerelésében előállottak. A szekrényre süllyesztése közben kellett a körülzáró felmenő falakat úgy rábetonozni, hogy tetejük a mindenkori tiszai vízállást elérje. Amint a 24. ábrából kitűnik, ez általában sikerült, azonban a tervezett 30 napos süllyesztési munkától eltérően az építkezés t>3 napig tartott. Miután a süllyesztőszekrény a terv szerinti mélységet elérte (77,5 m A. f.), a munkakamrát kibetonozták, majd kialakították fölötte a belvízlevezetés céljára tervezett surrantót. A süllyesztési munkák befejezése, valamint a felmenő falak megépítése után került sor a gépterem és transzformátorház megépítésére. Az egybeépített nyomó- és leeresztőcső vasbetonból készült, mind a nyomócsőágban, mind pedig a leeresztőcsőben 2 m belső átmérővel. A kettős cső a szivattyúháztól a nyomócső végén épített csillapítómedencéig tart. Innen a leeresztőcső tovább folytatódik a csillapítómedence alatt és a lecsapolócsatorna végaknájában ér véget. Az egybeépített cső részben az árvédelmi töltés, részben a terepszint alatt fekszik. A változó terheléssel kapcsolatos törési veszély elkerülése végett nem egy tagban, hanem mintegy 22 m hosszú darabokban tervezték, illetve építették meg úgy, hogy a csőtagok egymáshoz képest minden irányú elmozdulást megengedő csőkötéssel csatlakoznak. A töltés alatt haladó csőszakasz alá, a fokozott árvédelmi biztonság érdekében, egyrészt erős soványbetonalapot készítettek, másrészt mind a nyomó, mind a