Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Szivattyútelepek tervezésének fejlődése 517 alkotója fölött a vízszint legalább 5 cm-rel magasabb. Természetesen 5 cm-nél nagyobb magasságkülönbség esetén az egyes csövek emésztőképessége is növekszik. Ezekbe a csövekbe csatlakozik a szivattyúk egyik nyomócsonkja. Megjegyzem, hogy az I. változat tervezése idején, 1941-ben, a szivattyútelep energiaellátása Diesel-motoros megoldással lett volna biztosítható, ellentétben az alább ismertetett II. változattal, ahol már az elektromotorok alkalmazása volt előírva. A villogói szivattyútelep végleges építési terveinek elkészítésére az ötéves terv beruházásai során került sor. Alapvető különbség az ismertetett változathoz képest az, hogy villamos üzemű szivattyútelepet kellett tervezni. Minthogy azonban a szivattyúk, valamint a kúpkerekes hajtóművek időközben a gépgyárban már elkészültek, és ezért felhasználásuk gazdaságosnak látszott, a II. változat terveit annak figyelembevételével dolgozták ki, hogy vízszintes tengelyű villamosmotorok legyenek alkalmazhatók (20. ábra). Lényeges eltérés még az 1. változattól az, hogy a szivattyútelep maga az árvédelmi töltés testébe épül, míg az I. változat szerint a telep a mentett oldalon lett volna. A szivattyútelep nyomómedencéje az I. változathoz képest 180°-kal elfordítva, közvetlenül az árvédelmi töltés testében kialakított nyomóaknává változott, amelynek két végén ágaznak ki az öntözővíz szolgáltatást bizlosító csővezetékcsatlakozások. Természetes következménye volt ennek a nyomóaknakialakításnak az is, hogy a szivattyúkat nem kellett iker-nyomócsővel ellátni és éppen ezért a tolózárak száma is szivattyúnként eggyel kevesebb lehetett. A telep alépítménye vasbetonból készült, lemezalapozással. A II. változat is alkalmas azoknak az üzemi változatoknak kielégítésére, mint az I. változat. Minthogy a szivattyútelep az árvédelmi töltés testébe került, a szívóakna előtt és a hullámtéri akna végződésénél, az árvédelmi biztonság elérése érdekében bentmaradó szádfalakat terveztek. Az alépítmény a belvízcsatorna felől elsősorban a bevezetőcsatornából áll, amelybe minden egyes szivattyúaknához tartozóan betétgerendás elzárásokat és gazfogó rácsokat terveztek. A szívóaknában helyezték el a szivattyúkat és a tolózárakat tartó vasbetonfödémet és a szivattyú karbantartás közbeni körüljárása érdekében tervezett födémrészeket is. A szivattyúk által felemelt víz a nyomómedencébe jut, ahonnan vagy az öntözőfőcsatornába vezető leágazásokba, vagy pedig a Ilortobágyba folyhatik tovább, a megfelelő zárószerkezetek bezárása, illetve kinyitása után. A gépterem padlószintjében van az üzemi iroda, s efölött egy műhelynek, ill. raktárnak használható helyiség. Az épület ellentétes szárnyán van elhelyezve a két üzemi transzformátor, továbbá a segédüzemek ellátását és a házi világítást szolgáltató transzformátor fülkéje, valamint a fölöttük kialakított térben a nagyfeszültségű kapcsolótér befogadásához szükséges helyiség. A szivattyútelep a II. változat szerint épül. A mélyépítési munka a géptermi födémig már elkészült és minden remény megvan arra, hogy még ennek az évnek a második felében kezdetét veheti a gépészeti berendezés szerelése is.