Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Szivattyútelepek tervezésének fejlődése 513 Az 1,8 m belső átmérőjű nyomócső — a szivattyúháztól az árvédelmi töltés felé eső első, 20 m-es, vasból levő szakaszát kivéve — vasbetonból készült. A nyomócsövet magasságilag úgy kellett elhelyezni, hogy 2 m 3/s belvizet is képes legyen a szivattyúkamrákba gravitációsan bevezetni. A teljes víztelenítés céljából a nyomócsővezetéknek a Tisza felé 4°/ 0 3-es esése van, azonkívül az árvíz színe fölé felnyúló nyomáskiegyenlítő és ellenőrző aknával is el van látva, mert árvízvédelmi biztonságból az ártéri oldal felől a nyomócsőbe még egy elzárószervet is kellett iktatni. •ООО НвОтАГ 1 S. ábra. A lúdvári szivattyútelep süllyesztőszekrényének vágóéi-diagrammja Fig. 18. Cutting edge diagram of caisson work at plant 16. A nyomócső részben a hullámtérben, részben pedig az árvédelmi töltés teste alatt fekszik. Az erősen változó terhelésnek kitett csövet, a törési veszély elkerülése végett, nem egy tagban, hanem szilárdságtani meggondolások alapján mintegy 22 ni hosszú darabokban tervezték úgy, hogy a négy csőtag egymáshoz minden irányban elmozdulást megengedő, rugalmas csőkötéssel van összekapcsolva. Amint már említettem, a töltés alatt húzódó csőszakasz az árvédelmi biztonság miatt mindkét oldalról elzárható. Az ártér felőli zsilipkaput a kezelőhíd pilléréről lehet elzárni. A mentett oldal felőli zsilip a csillapítómedencében van felszerelve és ugyancsak onnan kezelhető. A szivattyúház és vasbeton nyomócső között elhelyezett vas nyomócsöveket a jégjárás ellen kőburkolatos feltöltéssel védték meg. 33 Vízügyi Közlemények —4-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom