Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
Szivattyútelepek tervezésének fejlődése 507 Bár a gondolat igen jó, az elrendezés hidraulikai szemponthói egyáltalán nem mondható kedvezőnek, mert a csővezetékben rendkívül sok az iránytörés, viszonylag szűk a szívóakna és igen sok a tolózár. A telep magassági elhelyezése ellen belvízi szempontból nem lehet kifogást emelni, azonban öntözési szempontból a megoldás nem mondható szerencsésnek, HTT*! st TF=r= H JfU\ 1 14. ábra. A műréti szivattyútelep általános elrendezése. (Q = 2 • 0,25 = 0,5 m 3/s) Fig. 14. Dual-purpose (drainage and irrigation ) pumping plant, centrifugal pumps. (Q = 2 • 0,25 = 0,5 m 3/sec) Not fit for systematic irrigation, because irrigation water supply is possible only at high river stages mert az öntöző-szívócső szájának viszonylag magas elhelyezése miatt a telep csak ritkán használható öntözővíz szivattyúzására. Gépészeti üzemi szempontból sem szerencsés a megoldás, mert öntözővíz kivétele esetén a szivattyúk kereken 90 m hosszú szívócsővel dolgoznak. E mellett a szívócső árvédelmi töltés alatt fekszik, vízzárósága a tiszai vízállásváltozásokból származó terhelésingadozások miatt nem biztonságos és így árvédelmi szempontból aggályos. Kár, hogy a Szivattyútelep üzemére vonatkozóan nem sikerült közelebbi adatokat találni, mert rendkívül érdekes és tanulságos lett volna a tényleges üzemre vonatkozó adatok részletes elemzése. Mivel több hasonló rendszerű szivattyútelepet nem építettek, arra kell következtetnük, hogy a megoldás — a mentett oldalon elhelyezett, hosszú szívócsöves szivattyútelep — nem vált be. 1918-ban a műréti szivattyútelep közvetlen közelében a kedvező talajviszonyokat és terepalakulatot kihasználva — néhány száz holdon rizs öntözésére rendezkedtek be. Ennek a rizstelepnek öntözővízzel való ellátására igen szellemesen használták fel az előzőekben már ismertetett, régi műréti szivattyútelepet azzal, hogy a Tisza felőli nyomócsővégződéshez, a 15. ábrán feltüntetett módon, Gorup-rendszerű úszóművet csatlakoztattak. Az úszóműre 1 db MÁVAG-MPT—22 jelű szivattyú volt felszerelve és ezzel a berendezéssel az alacsony tiszai vízállású öntözési idény alatt is tudtak öntözővizet emelni. b TT'Soo max vízszint •i ШШЯ csatorna feté
