Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

498 Binnyei István folyás felőli oldalon kialakított hat nyílás biztosítja, amelyek + 300 cm alatti tiszai vízállások idején a szívóakna tetejéről elzárhatók. A 37 m hosszú szívócsövek föld alatt vannak elhelyezve. A tulajdonképpeni szivattyúház a magasparton, mesterséges feltöltéssel körülvéve, épült. Három, egyenként 2 m

3/s átemelőképességű, szivattyúegység van benne, amelyeket közvetlenül kapcsolt elektromotorok hajtanak (3. kép). A szivattyúháztól függetlenül alapozottan épült meg a transzformátorház. A három szivattyú a vizet az áramlástani viszonyok figyelembevételével kialakított nyomómedencébe nyomja, ahonnan a víz kb. 300 m hosszúságú csatornahídon keresztül jut el a főcsatorna elejéhez épített csillapítómedencébe és onnan tovább magába az öntözőcsatornába (4. kép). A szivattyútelep elrendezése, főleg gépészeti szempontból, nem mondható a legszerencsésebbnek, mert a kétlépőcsős propellerszivattyúk a + 55 cm-nél alacsonyabb vízállások idején, pl. 1946. évben június—szeptermber hónap folyamán állandóan, 1947-ben pedig május 10-től szeptember végéig, néhány nap kivételével ugyancsak állandóan, szívással dolgoztak. A szívás bizonyos határig nem ártalmas a szivattyú lapátkerekeire, de azon túl kavitáció léphet fel, ami azután a lapátoknak rövid idő alatti elhasználódásához vezet. A szivattyútelep 1940 június óta van üzemben és látja el öntözővízzel a tiszafüredi öntözőrendszert. Az építménnyel és az építési munkákkal nem kívánok részletesebben foglalkozni, mert a szivattyútelep tervezésére és építésére vonatkozó adatok a volt Országos Öntözésügyf Hivatal 1937 — 1947. évi jelentéseiben részletesen megtalálhatók. 2. Úszómüues vízkivételek Igen jelentős haladás az öntözőszivattyútelepek építésében az úszótestekre épült szivattyútelep-típus, amelyet Gorup Ferenc tervei és szabadalma alapján valósítottak meg először 1942-ben. Ilyen úszóműves vízkivételt mutatok be a 7. ábrán, amely egy darab MÁVAG-MPT szivattyú felszerelésére és kb. 0,3—0,5 m

3/s víz felemelésére alkalmas. Hasonló elvek alapján épültek vízkivételek 5—10 darab szivattyú üzemeltetésére is (8. kép, 514. oldal). A 8. ábrán látható vízkivételi mű 5 db MPT szivattyút foglal magában, amelyeknek együttes teljesítőképessége 1,25 m

3/es. Az úszóműves vízkivételeknek igen nagy előnyük, hogy a szivattyúk szívóoldali része teljes mértékben igazodik a vízállásváltozásokhoz és a mederben nincs szükség alapozási munkára.

1 3. A beselaposi szivattyútelep Magasabb fekvésű területeknek öntözővízzel való ellátására épült a hódmezővásárhelyi öntözőrendszerben a 9. ábrán látható beselaposi szivattyútelep. Lényegében egyszerű eséstfokozó szivattyútelep. Két MPT szivattyúból és a hozzájuk tartozó hajtómotorokból áll, amelyek az alacsonyabb szintű belvízcsatornából a magasabb szintű öntözőfőcsatornába emelik fel a vizet. Ezen kívül rendeltetése a szivattyútelepnek az, hogy a nagyjából a terepszinttel megegyező fenékmagasságú öntözőcsatornából, amelybe a legmagasabban fekvő területek felszíni vizei is be tudnak folyni, szükség esetén visszavezesse a belvizeket 1 Az úszóműves vízkivételekkel kapcsolatos részleteket Pattantyús Á. Gézának ugyanezen számban közölt cikke tartalmazza. (A szerkesztő.)