Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

42 Maurer Gyula 2. A földmunka technológiai követelményei Az előző fejezetben láttuk, milyen szempontok irányítják valamely csatornaszelvény eszmei megtervezését. Tekintsünk most végig azokon a szempontokon, építéstechnológiai és gazdaságossági követelményeken, amelyek a gyakorlati tervezőt kell, hogy vezessék. Elsősorban is meg kell állapítanunk, hogy a nagyobb csatornák földmunkáját föltétlenül gépesített végrehajtással kell előirányoznunk. A földmunka a legnehezebb testi munkák közé tartozik és az amúgyis szűkösen rendelkezésre álló munkaerővel való takarékoskodás, valamint legnagyobb értékünknek, az embernek megkímélése érdekében mindenkor teljes gépesítésre kell törekednünk. A fejlődésnek ezt az irányát látjuk a külföldi példákon is. így pl. a Szovjetunióban a Leninről, elnevezett Volga —Don-csatorna hatalmas földmunkáját is teljesen gépesítve végezték. Második szempontként rá kell mutatnom a bevezetésben már említett rézsűkialakítás kérdésére. A műszaki köztudatban egyelőre még szilárdan él nálunk az a felfogás, hogy a rézsűfelületeknek szigorúan vett síkoknak vagy — egészen kivételes esetekben — hengerfelületeknek kell lenniök. Ezen kívül feltétlen kívánalom volt eddig simaságuk, lagalábbis olyan mértékben, hogy az egyenetlenségek már ne legyenek rajtuk szabadszemmel észlelhetők (1. kép). A rézsűfelületeknek pontos síkokként való kialakítása három szempontból látszik szükségesnek. Először is : sík felületeket sokkal könnyebb kitűzni és kubikusmunkával kialakítani. Másodszor: a műszaki emberek mértani felületekhez szokott szemének általában jobban tetszenek a szabályos, egymást egyenes élekben metsző síkfelületek — vagy legalább is ezt eredményezi az, hogy nagyrészt sík felületekből kialakított környezetben növünk fel, és egész műszaki nevelésünk is erre az irányzatra van beállítva. Harmadszor pedig a sima, sík felületeken sokkal könnyebben ellenőrizhetjük a hullámverés és csapadékvíz kártételeit, és könnyebben is védekezhetünk ellenük. Földmunkagépeink nagy része viszont nem képes sima, sík felületeket előállítani. Ilyen gépek alkalmazása esetében vagy a géplánc másik tagjával kell a felületeket utólag elsimítani, vagy pedig műszaki-esztétikai szemléletünket kell a gépek munkájához idomítva úgy átállítanunk, hogy a gazdaságosan létesíthető, de kevésbbé szabályos felületeket (2. és 4. kép) szépnek és jónak fogadjuk el és ezekkel képezzük ki csatornáinknak nemcsak vízalatti medrét, hanem vízfeletti rézsűit is. Az építési technológiát lényegesen befolyásoló harmadik szempontként említhetjük a talajtani adottságok hatását a földmunka végrehajtásának lehetőségeire. A kiemelendő földtömegek geológiai felépítésének ismeretére a csatornaszelvény eszmei tervezőjének is szüksége van, hogy eldönthesse, milyen meredek rézsűk állékonyságára lehet számítani, hol és milyen partbiztosításra van szükség ; továbbá a víz-elszivárgás, illetve a víz-hozzászivárgás nagyságának értékelése és a szükséges burkolatok vagy tömítések megtervezése céljából. Fokozott mértékben szükséges a talajrétegek ismerete a földmunka technológiájának a megtervezéséhez. Evégből mindjárt a tervezési munka megindítása után részletes talaj-hossz-szelvényt kell készíteni ; sőt nagyon széles medreknél, vagy pedig geológiai törésvonalba eső csatornaszakaszoknál talajkeresztszelvényekre is szükség lehet. Minthogy a csatornák többnyire alföldi üledékes (alluviális) részeken vezetnek keresztül, nem tektonikai törésvonalakra kell elsősorban gondolni, hanem az alluviális folyók vándorlása közben keletkezett folyómedrek újbóli feliszapolódása esetén az egykori folyómeder meredek partja helyén található éles elválasztófelületekre és különböző talajrétegekre. Példaként bemutatom a 2. ábrán a tiszalöki átmetszés egyik keresztszelvényének talajrétegződését.