Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Az öntözés fejlődése 449 többletjövedelem jut, amiből megállapítható, hogy bár a területegységre vonatkoztatva a rizs — a kertészet után — a legjövedelmezőbb, a felhasznált vízmenvnyiség egységét tekintve, a legkisebb hasznot hozza. Természetes azonban, hogy a rizstermelés szükségességét egyéb szempontok is döntően befolyásolhatják. 9. ÖSSZEFOGLALÁS Vázlatos áttekintésünknek végére érve, választ adhatunk a bevezetőben idézett kérdésre, és vitathatatlanul megállapíthatjuk : a nagyarányú öntözések ideje már elérkezett. Elmondhatjuk, hogy a vízügyi szolgédat szervei, vállalatai különösen a legutolsó években — hatalmas erőfeszítéseket tettek az öntözés terén, és bár mind a tervezés, mind pedig az építés vonalán nagyon komoly akadályokkal kellett és kell ma is megküzdeniök, nagy lépéssel vitték előre az öntözés ügyét. Ugyanakkor kétségtelen azonban, hogy a fejlődés helyes irányba való terelése érdekében sok és nehéz feladatot kell még az illetékeseknek megoldaniok. A rizs mellett a többi növény öntözését is fel kell karolni. Kiépített öntözőrendszereinket a rendelkezésre álló vízmennyiségnek megfelelően a vetésforgós termelés bevezetésével teljes mértékben ki kell használni. Megépített, de nem üzemben lévő öntözőtelepeket be kell vonni a termelésbe. A gyors fejlődés legtöbbször váratlanul jelentkező igényeinek kielégítésére épített ideiglenes műveket végleges jelleggel át kell építeni. A régi rizstelepek megszüntetése és átalakítása, az öntözött területek elhanyagolt lecsapolási kérdéseinek teljesértékű megoldása, a tereprendezés és a permetező öntözés fokozott kiterjesztése, az elszivárgási veszteségeknek a lehető legkisebb mértékre csökkentése, a vízmérés általános bevezetése, az öntöző- és lecsapolócsatorna hálózat gondos jókarbantartása a holnap érdekében már ma elvégzendő legfontosabb feladataink. Meglévő műszaki és mezőgazdasági erőinket nem csupán az öntözött holdak számának növelésére, hanem inkább — szerényebb ütemű fejlesztéssel — elsősorban a meglévő lehetőségek teljes kihasználására kell fordítanunk . A mainál is szorosabb kapcsolatot kell teremtenünk a mezőgazdasági és a műszaki munka között, hogy elérhető legyen az az eszményi állapot, melyben az öntözés területi igényei már jóelőre úgy jelentkeznek, hogy a műszaki szervek idejében biztosíthassák mind a vízrendezési, mind pedig a vízhasznosítási feladatok legjobb megoldását. A rendszerek tárgyalásánál ismertettük az épülő és tervezett öntözőrendszereket, s ezáltal áttekintettük a közeljövő műszakilag adódó öntözési lehetőségeit. Látható, hogy a nagy rendszerek további fejlesztése lehetőség szerint az ország egész területére fog kiterjedni. Ezeken kívül a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkája révén fokozottabban fel kell tárni kisvízfolyásaink öntözésre felhasználható vízmennyiségeit és ezeket is nagyobb mértékben kell bevonni az öntözésbe. Kutatóintézeteinket általában sokkal nagyobb mértékben be kell vonni az öntözéssel kapcsolatos feladatok megoldásába. Fejleszteni kell a síkvidéki és dombvidéki tározók építését, széles körben kell kiterjeszteni a helyi vizekből való önlözést és az előöntözést. A távolabbi célok érdekében már ma a részletesen tanulmányozott kérdések között szerepel egyrészt a tiszamenti öntözések nagyarányú fejlesztése a Tisza csatornázásával és a tiszai vízpótlás megoldásával, másrészt a Duna vizének öntözésre való fokozottabb felhasználása. FELHASZNÁLT IRODALOM Trümmer: Az Alföld öntözése (V. K. 1928/1). Trümmer: Az öntözésről (Budapest, 1931). Trümmer: Öntözéseink az 1932- 1934. években (V. K. 1936/1.). '29 Vízügyi Közlemények — 4-2(1