Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
Az öntözés fejlődése 435 aránt elképzelhető — a megművelt tábla oldalainak hosszát 400—1200 m-re, sőt ennél többre is veszik. Egy-egy tábla nagysága elérheti a 60—100 kat. holdat. A korszerűtlen kisüzemek legfeljebb 8 10 kat. bold nagyságú tábláin az utolsórendü megépített öntöző-csatornák egymásközti távolsága 100—150 m. Ezen belül a munkagépek nem dolgoznak gazdaságosan, a csatornák pedig megakadályozzák az úthossz növelését. Az új tervezési mód elhagyja a táblán belüli sűrű, állandójellegii csatornákat. Az utolsó állandó csatorna, mely a tábla hosszában fut, több km hosszú is lehet. A hosszú és legalább 400 m széles táblákat évenként, a mezőgazdasági gépek munkájának elvégzése után osztják csak fel, az állandó csatornákra lehetőleg merőleges, egymástól 80— 200 m távolságban géppel párhuzamosan húzott öntözőárkokkal. Az állandó csatornák mentén fasorokat, az üzemek határán erdősávokat kell telepíteni. Az ideiglenes csatornákat 0,5—5,0°/ 0 0 közötti eséssel célszerű kialakítani. Ha kisebb az esés, túlságosan nagy csatornaméreteket kapunk, nagyobb esés pedig kimosásokra vezet. A csatornák vízszintje 15—20 cm-rel legyen a terep felett. A fenti elvek szerint tervezik a Szovjetunió öntözötelepeit. Tervezéseinknél mi is ezt a módot alkalmazzuk. A 4. ábra egy meglehetősen szeszélyes domborzatú területen létesítendő öntözőtelep sűrű és végleges jellegű öntöző- és lecsapolócsatornákkal megtervezett helyszínrajzát, az 5. ábra ugyanennek a telepnek ideiglenes csatornákkal tervezett helyszínrajzát tünteti fel. Hazánkban elsősorban a szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet foglalkozott az ideiglenes hálózattal való belső berendezés kialakításával. Az első ilyen telepet 1951-ben, a kisújszállási kísérleti gazdaságban, majd a beledi gazdaságban rendezte be. Ugyancsak az ÖTKI létesítette az öcsödi Szabadság tsz. nagyüzemi telepét is. Természetes azonban, hogy az ideiglenes csatornák hosszszelvénye hűen követi a terep változó esésviszonyait, és 8 — 10 cm ellenesés már megakadályozza a csatornában a víz továbbjutását. Ez okolja meg az öntözőterületeken a tereprendezést és terepegyengetést. A tereprendezés tervezése igen körülményes feladat, módszere még nem alakult ki véglegesen. A tervezési nehézségek mellett a tereprendezés elterjedésének további akadályai is vannak. Így a nagy összefüggő területen való tereprendezés egyes esetekben a termés egy esztendei kiesését is jelentheti, továbbá a holdankénti tereprendezési költség igen nagy: 2—4000 forint is lehet. A költségek felső határát a rendezéssel elérhető mezőgazdasági haszon megállapításával kell megszabni. Kétségtelen, hogy a gépi erővel végrehajtott tereprendezés tervezésének és kivitelezésének módszere sokat fog fejlődni. Begyakorlott traktorvezetők a munka finomságának és sebességének növelésével a költségeket jelentősen csökkenteni fogják. Jól végrehajtott tereprendezés esetén egyszerűbb és biztonságosabb az öntözés. Az öntözőtelepek tervezése is minden esetben részletes agronómiai terv alapján történik. A tervezéseknél ügyelni kell arra, hogy a vetésforgók kialakításának ne legyen akadálya. Rizses vetésforgót például úgy kell tervezni, hogy a rizs után szántóföldi takarmánynövény vagy kapásnövény sávos csörgedeztető, esetleg barázdás öntözése váljék lehetővé. Ugyanakkor pedig ott, ahol a forgóban rizs következik, a rizsgátak meghúzásával az árasztás könnyen legyen végrehajtható. Az öntözőtelepek tervei alapján megállapított átlagos földmunka- és anyagszükségleti adatokat a XIV. táblázatban tüntettük fel. A Vízügyi Igazgatóságok ma már általában csak 500 kat. holdon aluli tervezéseket végeznek. De pl. a szegedi igazgatóság hódmezővásárhelyi kirendeltsége rendszeresen foglalkozik nagyobb önálló rendszerek tervezésével is. A XV. táblázat az egyes igazgatóságoknak az öntözötelepek tervezési munkáiban való közreműködését 28» — r>-4
