Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XIII. Fazekas Károly: A Balaton vízjátékának szabályozása érdekében folytatott hidrológiai vizsgálatok

A Balaton vízjátékának szabályozása 253 A táblázatból látjuk, hogy a havi vízfölösleg-maximumok 120 (augusztus) és 570 (március) mm közt mozognak. 53 évből számított középértékük 263 mm. A havi minimumok határai +13 (február) és —160 mm (július), középértékük — 71 mm. A havi középértékek maximuma +157 mm (március), minimuma —49 mm (július), az átlag +54 mm. A naptári év maximális vízfölöslege 1719 mm volt (1940-ben), a minimális 22 mm (1949-ben). A különbség 1697 mm, a vízfölösleg évi számtani középértéke 649 mm. A vízfölöslegértékek szóródása márciusban a legnagyobb : 590 mm és augusztusban a legkisebb : 246 mm. Ehhez igen közel jár január is, 248 min-rel. A táblázat adataiból kiszámítható, hogy a vízfölösleg időszaka középértékben szeptember harmadik hetétől június hó első hetéig terjed, azután vízhiány következik szeptember második hetéig. Vízgazdálkodási vizsgálatoknál általában célszerű a naptári évtől eltérve a vízfölösleg és vízhiány időszakaihoz igazodó vizsgálati évet bevezetni. Ez a mi esetünkben egyszerű kezelhetőség kedvéért oklóberrel kezdődik és a következő naptári év szeptemberével végződik. A magyarországi meteorológiai és hidrológiai vizsgálatoknál általánosan használt, novemberrel kezdődő ú. n. hidrológiai évtől való megkülönböztetés kedvéért ezt a vizsgálati évet a következőkben vízgazdálkodási évnek nevezzük. A vízgazdálkodási évek balatoni vízjátéka a naptári

1 évekénél kiegyenlítettebb, mert a fölöslegek két szélső értéke a vizsgált időszakban 1397 és —49 mm, és különbségük 1446 mm, a naptári évek 1667 mm különbségével szemben. Az év egyes hónapjaiban előfordult vízfölöslegeknek a vizsgált 53 év alatti gyakoriságát, illetve a 0, 5, 10 ... 100 százalék gyakorisággal meghaladott vízfölöslegeket az 1. ábra tünteti fel. Minthogy előfordult olyan vízgazdálkodási év is, amelyben vízhiány mutatkozott, a többévi kiegyenlítődést több egymás után következő év sorozatának vizsgálatával kutattuk. A 2. ábra az évsorozatok egy-egy évre eső átlagos vízfölöslegének 0, 10, 25 ... 100 százalékos gyakorisággal meghaladott értékeit tünteti fel. Eszerint a vizsgált 53 évben egyszer sem fordult elő, hogy két egymás után következő év összegezve vízhiánnyal zárult volna, hanem legalább 110 mm vízfölösleget mutatott egy-egy évre. A kiegyenlítődés 8 év alatt évi átlagos 432 mm-re emelkedett. A jövőben várható vízfölöslégekre más támpont hiányában csak a közelmúlt vízfölösleg-alakulásából 'tudunk következtetni. Ezért a múlt adataiból számított gyakoriságokat a jövő valószínűségének tekinthetjük. Ezen az alapon kiszámítottuk a vízgazdálkodási év folyamán várható összegezeit havi vízfölöslegek százalékos valószínűségét, amelyet a 3. ábrán közlünk. Az október 1. ábra. A különböző százalékos gyakorisággal meghaladott havi vízfölösleg-értékek (Az 1900-1952. évi adatok alapján) Abb. 1. Prozentuelle Überschreitungshäufigkeit der monatlichen Wasserüberschüsse, 1900 — 1952