Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XII. Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés

240 Csermák Béla növényzet vízfelhasználását most már a közvetlen, természetes párolgáshoz (P

n) csatoljuk, és a kettőt együtt a felszínen és a talajvíz alakjában tárolt vízkészlet változásaival együtt kezeljük.) A gyakorlat számára elegendő megadni a lefolyó és a hasznosan felhasznált vízmennyiségeket. Mivel a technikai lehetőségek és a gazdaságossági szempontok határt szabnak a lefolyó vízmennyiség hasznosításának, bevezetjük a hasznosítható vízkészlet fogalmát. A hasznosítható vízkészlet és a vízigény szembeállításával kapjuk azt a vízmérleget, amely a gyakorlati tervezés gerince. A tervezés általában a jelenlegi állapotból indul ki. Az alapvető (kezdeti-) terv_ a jelenlegi vízkészletet és vízigényeket tartalmazza. A jövőbeni állapotra tállali tervet kell összeállítani, amely az alapvető tervhez hasonlóan készül, azonban az 5—30 éves távlati időszak módosuló vízkészletének és vízfogyasztásainak a figyelembevételével. A távlati tervnél a múlt észlelési adataiból következtetünk — a technika mai fejlettségi fokának megfelelően, bizonyos feltételek felvételével — a jövőre. A nehézségeket éppen az okozza, hogy az alapvető tervnél említett tényezők az elkövetkező évtizedek alatt előre alig megfogható változásokat szenvedhetnek. (Ezeknek okai a mezőgazdasági termelés emelkedése, agro- és hidrotechnikai eljárások, illetve munkálatok stb.). Ezért a távlati terv időszaka, illetve megbízhatósága erősen korlátolt. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI VIZSGÁLATOK Hazánkban a regionális tervezés a volt Országos Vízgazdálkodási Hivatalban dr. Mosonyi Emil irányításával* néhány súlyponti iparvidékre 1950. év elején indult meg. Az összeállított terveket újabb adatok felhasználásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet részben már finomította és még néhány vízgyűjtőre végzett vizsgálatokat, a kormányzati szervek konkrét igényeinek megfelelően. Ezekben az általános részt (közigazgatási, földrajzi, éghajlati, geológiai, hidrogeológiai és általános vízrajzi viszonyok leírása) követően számbavettük a hasznosítható felszíni és felszínalatti vízkészletet, megállapítottuk a vízigényeket, majd a kettő egybevetéséből összeállítottuk a hiányt vagy felesleget kimutató vízmérleget és javaslatot tettünk a tervszerű gazdálkodás fokozására. A tervek a jelenlegi állapotot és egy aránylag még konréten megfogható, kb. ötéves távlati állapotot tartalmaznak. Konkrét megkeresések nélkül eddig regionális tervek összeállításának nem láttuk értelmét, hanem országos viszonylatban ezek előkészítésére vetettük a súlyt, vagyis mindent elkövettünk, hogy: a) az ország hasznosítható vízkészletére már 1954-ben jó kezdeti számadatokat tudjunk megállapítani — továbbá, hogy b) ugyanezen időpontra aránylag megbízható vízszükségleti adatokat gyűjtsünk be. Elgondolásunkat az indokolja, hogy a telepítések és fejlesztések igen változatos helyeken felmerülő pillanatnyi igényeit csak úgy tudjuk megfelelően kielégíteni, ha a mérleg két karjának tényezőit az egész országra ismerjük. — A Vízügyi Tervező Irodában készülő országos vízgazdálkodási keretterv első összeállítása és újabb kutatások alapján így meg lesz a lehetőség arra, hogy az egész országra teljesebb és nagyobb távlatra előretekintő regionális terveket készíthessünk. A külföldi államokban sincs még országos viszonylatban megnyugtató módon megoldva a vízmérlegen alapuló regionális tervezés. Eddig az igazán fejlett vízgazdálkodású államokban is inkább csak próbálkozások történtek, vagy módszertani